[elektro-etc] a könnyebb ügyintézésről ...

[Kovács József]

> Az az ábra, hogy ma nem a régi időkhöz kell összemérni magunkat, hanem
> azokhoz a helyekhez a jelenben, ahol hasonló pl fiatalok élnek sokkal
> jobb kedvűen.


... amellett, hogy előre nézünk a világ
fejlettségben előttünk álló ~1/3-a felé, nem árt hátranézni is!
A maradék ~2/3 mögöttünk van.....

Mi itt szabadon élünk, szabadon jöhetünk-mehetünk
a világ cirka 95%-ában, kereskedhetünk velük.

Rohadt messze vagyunk az éhínségtől, a vízhiánytól.
A sokat szidott eü állátásunk is a 2/3-énál sokkal jobb.
Sőt legalább a felénél igen sokkal! jobb, sőt
sok helyen ugye kb. nincs is ilyesmi....
Van működő nyugdíj rendszerünk! ami sok helyen szintén nincs.

Olyan autókkal járhatunk, mint a nyugatiak,
Olyan (sőt jobb)házakat építhetünk mint a nyugatiak.

Igazából, rohadt jól megy a sorunk ország szinten.
Jobban, annál, mint amit az asztalra teszünk, munka címszó alatt.

Mégis panaszkodunk, hála adás helyett, hogy
nem mongóliába, indiába, sötét-afrikába, stb vetett a sorsunk.
Vagy egy brazil, netán mexikói faluba...

Nem látja a zöm, hogy a borsodi, szabolcsi, belső-baranyai végek 
életéhez képest mennyivel jobban él a nagyvárosban... itt ebben az 
országban is.


KJ

> Engem mindig düh fog el, ha belegondolok, hogy itt mekkora pazarlás
> folyik. Nem az anyagi pazarlásra gondolok, hanem azokra a fantasztikus
> lehetőségekre, amiket a rendszerváltás után lazán eltékozoltunk a
> magyarság oltárán, az egymás legyűrése során, a politikai acsarkodásra
> koncentrálva, elbaszva piacokat, gazdasági lehetőségeket... Benne volt a
> pakliban 90 előtt, hogy ha jól csináljuk, jól ráközelíthetnénk ennyi idő
> alatt, ami eltelt, Ausztria szintjére. Hát nem tettük, elkúrtuk ezer módon.
>
> Az embernek elmegy a kedve attól, hogy mintha semmi esély, remény nem
> lenne, hogy végre valahára valamit jól is csinálhatnánk. Mindig bejön
> valami politikai szar, amitől az egész úgy dől dugába, ahogy csak lehet.
>
> Ha valamiért reménytelen ez az ország, hát ezért. Ezért kellene átadni a
> vezetést valami nagyobb országénak, amibe betagozódunk a többi országgal
> együtt. Ugyanis ott már voltak olyanok, akik bizonyították, hogy tudják
> jól csinálni. Mi nem tudjuk, ha beleszakadunk, se. Ennyit nem ér a
> szuverenitás! Francba ezzel az ostobán értelmezett szuverenitással, es
> csak kiskirálysághoz vezet. Úgyis visszasírja sok magyar a tengerpartot,
> mifenét. Hát nem ez lenne a legegyszerűbb? Egy nagy ország, számos
> tengerparttal, lehet jönni-menni, akárhol élni, mindenütt otthon
> lenni... Nem értem, miért nem akarják a népek. Na persze, ennek az
> országnak nem lehetne huszonvalahány miniszterelnöke egyszerre ugye,
> csak 1, azaz egy! Szerintem itt van az eb elhantolva.
>
> hjozsi
>