[elektro-etc] Most már hivatalo s

[Xorn]

Nesztek, bankkartya.hu rendkívüli hírlevél.

Ezt a mondatot viszont nem értem: "...az adó tranzakciónkénti értékét
nem kevesebb, mint 30 ezer Ft-ban maximáljuk." A cikkben meg arról
írnak, hogy nem az adó, hanem az az adó _alapja_ lehet max. 30 ezer.
Szóval...?

Best regards,
Andy



Orbán Viktor miniszterelnök keddi, José Manuel Barrosóval, az Európai
Bizottság elnökével történő egyeztetése előtt már közzétette a kormány
a konvergenciaprogram tervezett intézkedéseit, így az öt új adónemet
(köztük a percenkénti 2 Ft-os telefonadót is). Az új adók közül mi
csak a Bankkártya.hu profiljához illő tranzakciós illeték nevű adóval
foglalkozunk. A magyar nyelven 270 oldalas dokumentumból végre
megtudhatók egyes részletek, így a tranzakciós illeték a tranzakció 1
ezreléke lesz, az illeték alapja pedig 30.000 Ft összegig emelkedik,
afelett maximálva lesz 30.000 Ft-ban, azaz tranzakciónként legfeljebb
30 forint illetéket fizetünk majd ezen a jogcímen. De ez sem biztos,
mert maga a kormányzati anyag is nyitva hagyja az összeghatár emelését
és a készpénzfelvételi tranzakciók 1 ezreléknél magasabb kulccsal
történő adóztatását. A Bankkártya.hu-n továbbra is igyekszünk nyomon
követni a tranzakciós adóval kapcsolatos fejleményeket.

A konvergenciaprogram alábbi linken http://www.kormany.hu/download/...
elérhető anyagából idézzük az összes, tranzakciós adóra közvetlenül
vonatkozó részt:

"Az pénzügyi tranzakciós illeték és a távközlési forgalmi adó esetében
a várt adóbevétel megoszlik a vállalatok és a háztartások között."
[...] "Az új adónemek vállalatokra eső részének modellezése nehézkes
volt, hiszen ilyenek nincsenek a modellben. Ezek közvetlenül nem
köthetőek sem a munka sem a tőke felhasználásához. Ezért ezek hatása a
"belépési költségek" nevű változó megemelésével közelíthető, ami a
köztes termékek árát emeli meg."

"A lakástranzakciók után fizetett illeték szintén költségvetési
bevételi forrást jelent."

"...a várt adóbevétel további, jelentős része közvetlenül nem köthető
sem a munka, sem a tőke felhasználásához, hanem a vállalatok egymás
közti tranzakciót sújtja. Ezek hatása a "belépési költségek" nevű
változó megemelésével közelíthető, ami a köztes termékek árát emeli
meg." Ennek a logikának mentén a pénzügyi tranzakciós illetékből a GDP
0,7%-ának megfelelő összeggel számol a kormányzat, melyből 0,2%
keletkezik a fogyasztónál (ebből a munkát terhelő rész és a
fogyasztást terhelő rész 50-50%-ban van meghatározva, a maradék 0,6% a
belépési költség).

A pénzügyi tranzakciós illetékből 2013-ban 130-228 milliárd forint
bevétellel számol a kormányzat. A dokumentum szerint az illeték széles
adóalapot terhel, így alacsony kulcs mellett is jelentős bevételi
hatással jár. "Az új típusú adó bevezetéséből az első időszakban
befolyó adóbevétel nehezen tervezhető, különös tekintettel arra, hogy
bizonyos nagy összegű tranzakcióknál maximálásra kerül az adóteher. A
2013. évi költségvetési hiánycél eléréséhez elégséges 130 milliárd
forint bevétel ebből az adónemből, amelyet 0,1%-os adómértékkel és 30
ezer forintos értékhatár mellett látunk elérhetőnek. Az ezt meghaladó
adóbevétel a költségvetési tartalék növelését szolgálhatja."

Az anyag ugyanakkor egy másik részében nyitva hagyja a 30.000 Ft-os
maximált összeghatár emelésének lehetőségét: "A 130 milliárd Ft-os
bevétel eléréséhez az adó tranzakciónkénti értékét nem kevesebb, mint
30 ezer Ft-ban maximáljuk. További lehetséges, a bevételt növelő elem
lehet, ha az adó felső határa magasabb értékben kerül meghatározásra,
ha az adó nem maximalizált értékkel, hanem sávosan, bizonyos
értékhatár fölött 0,01 százalékos kulccsal kerül bevezetésre, illetve
ha az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében a készpénzfelvételi
tranzakciók esetében magasabb kulcs kerül meghatározásra."

Azt a kormányzat is érzi, hogy egy ilyen adónak Magyarországon reális
veszély a kikerülése (ahogy a telefonadó kikerülésére is azonnal
megindultak a tippek az interneten), ezért az anyag leszögezi: "Az adó
elkerülésének visszaszorítása érdekében az adó bevezetésével
párhuzamosan sor kerül az elektronikus fizetésre ösztönző adóelemek és
intézkedések bevezetésére is."

Egyes sajtóértesüléseknek a "jellegében" ellentmond az a megállapítás,
hogy "az adónem mind jellegében, mind mértékében hasonló az Európai
Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóhoz."

Az anyag kitér a tranzakciók megnevezésére is, így a bankkártyás
készpénzfelvételek, vásárlások, banki átutalások és a csoportos
beszedések egyaránt alanyai lesznek az új adónak: "Egyes tevékenységek
külföldre való kiszervezésének elkerülése érdekében ugyanakkor az
adónem bevezetésekor figyelmet fordítunk arra, hogy az minél kevésbé
mobil adóalapot terheljen. Az adó így alapvetően lakossági és
vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a
készpénzfelvételre és befizetésre, a gazdasági szereplők banki
átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és
a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjedne ki. A különösen nagy
értékű, könnyebben mobilizálható tranzakciók esetében szükséges az adó
mértékének maximalizálása vagy annak degresszív kialakítása."