[elektro-etc] [elektro] robotok-a-honved-korhazban

[Benedek I.]

Acs Gabor wrote:
> Sőt, az is lehet, hogy Józsi be volt tépve, és csak vizionálta az
> egészet, meg az is, hogy valaki fegyverrel kényszerítette, hogy ezt
> csinálja, de az is, hogy van neki egy atombunkere, és azt töltötte fel
> mindenféle nélkülözhetetlen dologgal.
> Ja, meg az is lehet, hogy a nők általában ezt csinálják, és ő egy
> volt a sok közül -de nem valószínű.

Vicces. És általánosítás. Meg összeesküvés elmélet.
Én erre azt mondom, hogy a nők ezt általában nem így csinálják, csak mi azt 
hisszük magunkról, hogy jobban tudjuk - mint általában mindent - hogy mikor, 
miből, mennyit kell vásárolni. Pl. nálunk ez tökre az asszony dolga, ő 
osztja be a konyhapénzt, annyit és azt vesz, amit akar. Még soha nem dobtunk 
ki semmit, ami a túlzott készletfelhalmozás miatt ment volna tönkre, vagy 
vált volna felelslegessé, de hiány sem nagyon keletkezett semmiből, 
meggondolatlan vásárlások miatt. Szóval nem állnak kupacok semmiből, de nem 
is szoktunk a szomszédból kölcsönkérni egy tojást, mert kifogyott. És ez 
pont így volt az előző házasságomban is, 13 éven keresztül. Szóval nem olyan 
extrém dologról van szó, mint ahogy azt néhányan szeretnék elhitetni. Amikor 
ezeket a "nőalázó" véleményeket olvasom, mindig arra gondolok, hogy vajon a 
pasas milyen ember lehet. Miért nincs magával megelégedve, mi készteti arra, 
hogy folyton bizonyítson valamit, akár önmaga becsapása árán is. Vajon miért 
haragszik a nőkre. Ha időm engedné (és, ha nagyon érdekelne) hosszasan 
vizsgálnám az embereket ilyen szempontok alapján, szóval nőket és férfiakat 
egyaránt, hogy milyen családi előélet, gyermekkori élmények, anyakomplexus, 
apamodell hiánya, kudarcok, sikertelenségek, vagy épp az ellenkező végletek 
vezettek idáig. Vagy csak egy divatos torzulás, hogy mi, a teremtés koronái 
mennyivel különbek vagyunk a tudatlan, ösztönlényeknél, a semmire, csak a 
gyerek kihordására (vagy még arra sem) alkalmas nőstényeknél.
Nem biztos, hogy jól van ez így!
>
> Magánügy ugyan, de elmesélem, nálunk ez úgy megy, hogy a zasszonynak
> van egy havi kerete, amit arra költ, amire akar, nem szólok bele. De
> azon felül csak azt veheti meg, amit megbeszéltünk. Ezt így be is
> tartja, működik. Persze amelyik család anyagilag ki van centizve, ott
> ezt nem lehet megtenni.

De ott is meg lehet, csak máshova kell húzni a vonalakat. Én aszondom, hogy 
minden kapcsolathoz két értelmes és kompromisszumkész emberre van szükség, 
akkor működik. Ha valamelyik fél különbnek tartja magát a másiknál és ennek 
érvényt is szerez, abban a pillanatban felborul az egyensúly és már csak az 
egyik fél szigorával, tudatos kényszerpályákkal lehet egyenesben tartani a 
kapcsolatot. Ez nem szokott sokáig sikerülni, mert az egyik hamarabb kibukik 
a másiknál és oda a látszólagos "harmónia":)

bi