[elektro-etc] nepszamlalas :((( -> C vs. Zs

[cst]

1990-ben csak 3hónapig létrezett a zsidó etnikum, utána 1990 nyarán még az
alkotmányból is kitörölték,
tehát zsidó nincs is magyarországon :

A zsidók e csoportja számára a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi
kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló 1990. évi XVII. törvény
biztosította a kisebbségi lét választásának lehetőségét, amit az
Országgyűlés 1990. március 1-jei ülésén fogadott el. E jogszabály 1. §-a
kimondta: "A Magyar Köztársaságban a cigány, a horvát, a német, a román, a
szerb, a szlovák, szlovén és a zsidó közösségnek az a része, amely önmagát a
legteljesebb önkéntesség alapján nemzeti-etnikai kisebbségnek vallja (a
továbbiakban e törvény alkalmazásában együtt: kisebbségek) az
Országgyűlésben egy-egy képviselővel rendelkezik." Nemcsak arról volt tehát
szó, hogy a zsidók önkéntes alapon lehetőséget kapnak a kisebbségi lét
felvállalására, hanem arról is, hogy akár világi képviselőjük lehet a
parlamentben.
!!!!
 Az Országgyűlés azonban hamar megváltoztatta az álláspontját. 1990. június
közepén a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XL.
törvény 51. §-a hatályon kívül helyezte ezt a törvényt 1990. VI. 25-i
hatálylyal. Így a vallástalan zsidóknak mindössze 3 hónapig volt elméleti
lehetőségük nemzeti kisebbségűnek vallaniuk magukat.
!!!!
E pálfordulás megértéséhez tudni kell, hogy a zsidó hitközségek még az
1868-69-es országos kongresszusukon a kongresszusi elveket elfogadó
hitközségeket községkerületekbe osztották be, melyek elnökei választották
meg az akkor létrehozott Magyar Izraeliták Országos Irodájának elnökét. A
kongresszusi statútumokat el nem fogadó ortodox közösségek 1871-ben hozták
létre saját országos szervezetüket, az Ortodox Központi Irodát. Mindkettő
1950. január 26-ig működött, amikor Rákosiék valamennyi zsidó szervezetet
egyetlen szervezetbe, a Magyar Izraeliták Országos Közösségébe (MIOK)
kényszerítették, amely 1990. június 6-án jelentette be átalakulását. A
jogutód szervezet a Mazsihisz lett, az új egyházat a Fővárosi Bíróság 1990.
július 3-án jegyezte be.
!!!
A MIOK vezetése 1990 elején még az új egyház kialakításával volt elfoglalva,
így nem vett részt elég aktívan az 1990. évi XVII. törvény körüli
lobbizásban. Annak márciusi elfogadásakor szembesült igazán a ténnyel: a
jogszabály potenciális lehetőséget adott a vallástalan zsidóságnak, hogy
egyháztól független képviseleti szervezeteket hozzon létre. A pártállami
időkben a hatalommal szorosan együttműködő MIOK-vezetők azonban gyorsan
kiépítették kapcsolataikat az új hatalommal: már 1990 májusában sikerült
rávenniük a kormányt és a parlamenti pártokat, hogy gondolják át a zsidóság
kisebbségi státuszát. Június 16-án még petíciót is kiadtak a "magyarországi
zsidóság" nevében, amiről a Magyar Nemzet részletesen beszámolt.
Ilyen előzmények után kezdődött meg az Alkotmány módosításáról szóló
törvényjavaslat általános vitája. A nyári rendkívüli ülésszak első napján,
június 18-án Szabad György adta meg az alaphangot, aki kifejtette: a
"közvéleményben" aggodalomként él, "miszerint szó lenne arról, hogy
törvényjavaslat készült a magyarországi zsidóság kisebbséggé
nyilvánításáról". Ekkor már több mint három hónapja hatályban volt a
törvény, amely szerint a zsidók azon része, amely önként ezt kívánja, magát
kisebbséggé nyilváníthatja, és egy parlamenti képviselői helyre tarthat
igényt, amelyre "az Országgyűlés alakuló ülését követően harminc napon belül
jelölőbizottság tesz javaslatot"! Ezt követően Fodor Gábor a Fidesz
képviselőjeként azt szorgalmazta, hogy a nemzeti kisebbségek ne legyenek
felsorolva semmiféle jogszabályban. Vele egyetértésben Gyurkó János MDF-es
képviselő inkább egy kisebbségi szószólót tartott megfelelőnek. Tabajdi
Csaba az MSZP nevében kifejtette: "(...) a Magyarországon élő zsidó
közösségek szervezeteinek döntő többsége, a MIOK, ZSVK (Zsidó
Világkongresszus - a szerző) illetékes szerve, de számos állampolgár is
kategorikusan elzárkózott attól, hogy a zsidóság akár nemzeti, akár etnikai
kisebbségként a törvénytervezet jogalanyát képezze (sic!)". Végül a
parlament nemes egyszerűséggel hatályon kívül helyezte a 1990. évi XVII.
törvényt, a kisebbségek kérdése pedig három évre lekerült a terítékről. A
pártok viszont osztozhattak a 8 kisebbségi képviselőnek beígért mandátumon.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
1993. október huszadikán lépett hatályba. Ekkor már szó sem volt arról, hogy
a nemzetiségek ne legyenek tételesen felsorolva, sőt, míg az 1990. évi XVII.
törvény csak nyolc kisebbséget nevesített, ez a törvény már tizenhármat.
!!!!
A zsidók persze kimaradtak, noha Kovács András szociológus nemzetközileg is
elismert kutatásaiból tudható, hogy mintegy 100 ezer magyar állampolgár
vallja magát zsidó identitásúnak, s ezek közül legfeljebb 12 ezer vallásos.
Magyarország második-harmadik legnagyobb - potenciális - kisebbsége tehát
nem lehetett kisebbség, ezért rá nem vonatkozik az Alkotmány III. fejezete.
Így nem illeti meg a kisebbségi önazonosság megőrzésére, ápolására,
erősítésére és átörökítésére vonatkozó elidegeníthetetlen közösségi jog. A
közszolgálati rádiónak és televíziónak sem kell biztosítania világi zsidó
műsorok rendszeres készítését, sugárzását és terjesztését, és a zsidókat nem
képviselheti a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa.

*
A szekularizált Magyarországon 2009-ben egy olyan egyház formál jogot
valamennyi zsidó érdekképviseletére - beleértve a holokauszt-kárpótlások és
más, zsidóknak szánt világi adományok szétosztását -, amelynek mintegy 5000
híve közül alig 600 gyakorolja napi rendszerességgel a vallását. A Mazsihisz
mégis az egyetlen zsidó szervezet, amelyet a magyar állam zsidó témájú
kérdésekben partnerként ismer el. Annak ellenére, hogy az egyház vezetői
számos alkalommal kijelentették, a zsidó vallás a zsidóságtól nem
elkülöníthető, a 90 ezer, magát zsidó identitásúnak valló, de ateista magyar
állampolgár tehát nem zsidó. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a
Mazsihiszen kívül több más bejegyzett zsidó egyház is működik az országban.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget 2004-ben, a Bét Orim Reform
Zsidó Hitközséget 2007-ben jegyezte be a Fővárosi Bíróság. A Szim Salom
Progresszív Zsidó Hitközség is nyilvántartott egyházként működik. Állami
támogatásban azonban kizárólag a Mazsihisz részesül. Meghökkentően magas
összegről, évi 3-5 milliárd forintról van szó, amit tehát egy jelentéktelen
számú hívővel rendelkező törpeegyház zsebelhet be.
A Mazsihisz foggal-körömmel ragaszkodik még 1950-ben (antidemokratikusan)
szerzett privilégiumaihoz, mivel anyagi érdekei fogva tartják. Cserébe
szinte szava sincsen a mindenkori kormányok antiszemitizmust eltűrő
gyakorlata ellen, annak ellenére, hogy egyre jobban látszik: széles alapon
nyugvó zsidó közélet híján elapad az utánpótlása, s előbb-utóbb hívek nélkül
marad. Az állam és a pártok magatartása látszólag még kevésbé magyarázható.
A zsidók érzékenységére történő hivatkozások egyre nehezebben védhetők,
hiszen ma már lámpással sem lehet találni holokauszt-túlélőket. A másod- és
harmadgenerációs érzékenységgel kapcsolatban pedig azok a zsidó
"magánemberek" a hangadók, akik a Mazsihiszhez kötődve érdekeltek a status
quo fennmaradásában. Az ateista zsidókat viszont egyre kevésbé érdekli a
zsidókérdés. Az egzotikus vallás annyira idegen számukra, hogy világi
szerveződések híján egyre távolabb és távolabb kerülnek a gyökereiktől,
miközben az antiszemitizmus összes hátrányával szembesülnek.
A pártok a rendszerváltás óta tisztában vannak a Magyarországon
tapasztalható, évszázados hagyományokra visszavezethető, jelentős mértékű
antiszemitizmus tényével, de ezt az ország szalonképességének fenntartása
érdekében bagatellizálni igyekeznek az Európai Uniónál. Eközben az MSZP és a
Fidesz nagyon is odafigyel saját több százezer antiszemita választójának
véleményére. Ezzel magyarázható, hogy a Mazsihiszre bízzák a magyarországi
"zsidókérdés végleges megoldását". Emiatt a zsidóság asszimilációja egyre
feltartóztathatatlanabbnak tűnik, húsz év múlva már csak két-három,
összességében 1-2 ezer vallásos zsidót képviselő törpeegyház marakodik majd
a bőséges állami apanázs elosztásán.


-----Original Message-----
From: Acs Gabor <agabor at electrodesign.hu>
To: elektro-etc at tesla.hu <elektro-etc at tesla.hu>
Date: 2011. október 10. 17:38
Subject: Re: [elektro-etc] nepszamlalas :((( -> C vs. Zs


>Engem az gondolkoztatott el, hogy cigánynak vallhatta valaki a felsorolt
>nemzetiségek közül, de zsidó ott nem volt. Hogy mi a különbség a
kettő
>között, mert olyan származási jelentése van alapvetően (persze van
>életmód, meg vallás is azonos néven, de itt nem azt kérdezték),
szĂłval
>cigányország olyan nem létezik, zsidóország már van, de az is olyan
>mesterséges, és pl. Horvátország is van, és horvátnak is vallhattam
>volna magam. Jó, tudom, oda ahova a Jedit be lehetett írni, oda kézzel
>beírhatta aki akarta a zsidót, de az nem volt a felsorolásban. Szóval a
>zsidónak levés mint jellemző, az miben más mint a cigányság?
>(magyar vagyok, még mielőtt bárki gyanút fogna)
>
>
>Gábor
>
>
>2011.10.10. 16:17 keltezéssel, Karoly Kovacs írta:
>> Nos, visszakanyarodva a multkori temankhoz (amikor sirtam Nektek, hogy
>> doktori kell a kitolteshez), a kovetkezo "fejlemenyek" vannak.
>>
>> Kedvesem otthon volt Mo-on a 87 eves anyukajanal, elhozta az
>> internetes kitolteshez szukseges kodot, s a het vegen nekialltunk
>> kitolteni az internetes adatlapot, az anyukaja neveben.
>>
>> A lakasnyilvantartas meg csak-csak sikerult, a szemelyi adatlapnal
>> azonban egyetlen datum mezot sem enged a program kitolteni. Erre
>> irtunk nekik egy szivhez szolo levelet, amelyre ma a kovetkezo valasz
>> jott:
>>
>> "Tisztelt Adatszolgáltató!
>> Az évszám négy számjegye nagy jelekkel nem fér ki a mezőbe.
>> Kérem böngészője szöveg-(betű-)méretét állítsa kisebbre! Ekkor
az
>> utolsó számjegyek is megjelennek, és a kiválasztás lehetővé
válik.
>> Üdvözlettel:
>> Központi Statisztikai Hivatal
>> Informatikai Főosztály"
>>
>> Most nem tom, hogy sirjak, vagy rohogjek?
>>
>> 1. Milyen adatgyujto program/felulet az, amely elvarja(!) az esetleg
>> teljesen kepzetlen felhasznalotol, hogy maga allitgassa a bongeszo
>> parametereit?
>> 2. Mellebeszelnek, ugyanis a mezokbe _semmit_ nem lehet irni, tehat
>> nem arrol van szo, hogy negy, vagy akarhany jegy nem "fer be".
>>
>> Konyorgooooom, akasszuk feeel!
>>
>> Karoly
>>
>>
>> _____________ NOD32 6433 (20110903) Inform�ci� _____________
>>
>> Az �zenetet a NOD32 antivirus system megvizsg�lta.
>> http://www.nod32.hu
>>
>>
>>
>
>