[elektro-etc] megujulo_energia

[jhidvegi]

Balázs Bámer wrote:

> Masik levelre: a talaj resze a szerves korforgasnak, tulnyomoreszt az
> elhullott allatok es novenyek lebontasa regeneralja, ennel

Itt a bökkenő, úgy tűnik, a kérdésem nem megy át.
Ami nem volt ott, az hogy kerül oda? Szerves anyagok a napsütés hatására jönnek 
létre élő szervezetekből, amik szervetlen anyagokat is képesek magukba dolgozni, 
nőni, szaporodni, de a szervetlen anyagok (a felvetődött foszfor pl) hogy kerül 
oda?

Ha eleve ott volt a talajban, akkor világos, és ha nem hordja el semmi és senki, 
akkor is. Kérdés, hogy milyen efféle anyagok vannak, sokféle-e, és ha netán nem 
sokféle, akkor lehet-e mesterségesen pótolni.

Ez a talajkirablásos szöveg azért is furcsa, mert az ember nem néhány éve 
hordogatja le a földekről a terményt, millió tonnákban lehet mérni, szóval 
valami qrvára nem stimmol. De csak innen, laikusországból nézve. Egy profi 
mezőgazdász biztos csípőből nyomná a tutit.

> Az Alfold vegyesen mocsaras, erdos, ligetes hely volt eredetileg
> nagyon sok es nagy idoszakosan vizjarta terulettel. A mostaninal
> lenyegesen magasabb talajvizszint volt itt. Eloszor az erdok tuntek,
> el, mert a kozepkorban meg fahazakban laktak,....

Nem ezért, hanem mert megjelent az ember egyre nagyobb létszámban. És létezik az 
a létszám, ami mellett már az összes, éghajlatilag megfelelő helyen egy jottányi 
erdő se maradhatna, de ekkorra már nem emberek, hanem műanyagot evő zombik 
lennének az emberek helyett. Na és a hajdanvolt állatokat csak videókról meg 
képekről ismernék.

Amúgy érdekes a történeti leírásod!

> A Duna pedig nem opcio, Az ontozes eszetlen draga, es teljesen
> mindegy, az esovizet leszamitva mivel ontozol, az a talaj
> elszikesedesehez vezet.

Hát fene tudja. Ha locsolnak belőle, talán igen, de ha elöntené a művelt 
talajokat minden év meghatározott időszakában, akkor visszaoldaná azokat a 
sókat, amik feldúsulnának. Szerintem mesterségesen is ki lehetne alakítani ilyen 
elöntéses viszonyokat, de ehhez persze megint nem értek.

Másrészt azért az eső nálunk nem nulla. Csak a magyar paraszt, ha nem esik, 
azért panaszkodik, ha meg esik, akkor azért. Én mást se hallok, csak ezt a 
szarisizetlen hozzáállást. Soha semmi nem jó, agggyanak... (Már szinte úgy 
érzem, hogy a cigányoknak van kitől tanulniuk, csak nem olyan profin csinálják, 
mint emezek. Ők nyersebbek: aggyámááá. A paraszt meg szövetségbe tömörül, és 
beadványok útján mondja ugyanezt.)

> A kozel-keleti ontozeses civilizaciok pont
> ebbe buktak bele, es ezert ma is joreszt hasznalhatatlanok azok a
> teruletek.

Vagy csak egyszerűen ott durvát változott az időjárás. Láttam már olyan 
riportfilmet, amiben a zasszony mesélte, hogy az ő nagyszülei idejében ott még 
zöld területek voltak. Ma meg sivatag. Ez nem emberi tényező, a sivataghoz az is 
kell, hogy a csapadék évi mennyisége lemenjen egy bizonyos szint alá, de más 
meteorológiai viszonyok is tudnak errefelé változni. Hallottam már olyan 
vélekedést, hogy a hortobágy elsivatagosodik szinte belátható időn belül. Ha így 
lenne, ezen marhára nem tudnánk változtatni, csak irdatlan erőfeszítések árán.

Aztán persze lehetne tanulni a megvetett zsidóktól is, akik feltalálták pl ezt a 
csepegtető öntözést vagy mit, és iszonyú kevés vízzel is lehet akár a sivatagban 
is termelni. Asszem ennek a lényege, hogy pont oda, és pont annyit, amennyi pont 
annak a növénynek kell, nem pedig gépekkel a levegőbe szórni, hogy tán a talajra 
le se érkezzen a zöme. Meg persze a növénytől távolabb, mélyebben sincs szükség 
különösebben vízre, csak a növény gyökere körül, ott viszont folyamatosan.

hjozsi