[elektro-etc] Szelkerekek

[potyo]

jhidvegi <jhidvegi at gmail.com> írta (2011. január 22. 20:26):
> vajk fekete wrote:
>>
>> hat mert hogy van ami inverterrel taplal vissza, de van ami szinkron
>> generatorral, meg van ami aszinkron generatorral.
>
> Az utóbbi kettőt, mármint ami bármiféle átalakítót mellőz, el se tudom
> képzelni. A szél ugyanis változó sebességgel fúj, és tudom bár, hogy a
> lapátokat is lehet állítani, de azért az elég gáz, ha a szellőtől a
> szélviharig ugyanaz a fordulatszám. Nem lehet így optimalizálni.
>
> Esetleg azt tudom még elfogadni, mint műszaki megoldást, ha van valami jó
> sok fokozatú sebváltó kiváló hatásfokkal, és az egyes fokozatok között meg a
> lapátokkal manipulál a vezérlés.
>
> Épp ma hallottam egy riportot, amiben kb 100m magas tornyokról beszéltek, 8
> db-ról, ami frissen települt valami sopron körüli helyre, és 24MW a csúcs
> összteljesítmény. Szóval tornyonként 3MW. Nem semmi! Akkor az, amit én
> láttam, kb 100 torony lehetett, az már 300MW, az összemérhető egy paksi
> blokkal. Ezt már biztos érdemes valahogy optimalizálni. Az erőművekben
> minden % hatásfokért megkűzdenek.

Csúcsban összemérhető, csakhogy a paksi blokk az szinte mindenféle
körülménytől függetlenül tudja egész évben folyamatosan az 500MW-ot,
lehet rá számítani, tervezhető, stb., a szélerőmű meg lazán tud olyat,
hogy egyik percben tol 300MW-ot, másik percben meg 3-at, mert épp
elállt a szél, és ezt naponta sokszor megismétli. Közvetlenül villamos
hálózatba csak akkor alkalmas, ha van valami más, ami gyorsan tudja
pótolni a kiesést illetve gyorsan leszabályozható, erre meg a
vízierőmű a tipikusan alkalmas eszköz. Illetve valamennyit el lehet
érni azzal, ha vannak fogyasztók, amiket ki-be lehet kapcsolgatni,
mint pl. villanybojler, hőtároló kályha, de lehetne akár vízbontás,
ahol a bontás termékét lehet a felhasználás előtt átmenetileg tárolni
és így egyenlíteni ki a szélsebesség ingadozását.