[elektro-etc] teglagyar reloaded ..vályog

[Kovács József]

Voltak rá kísérletek, cement, műgyanta stb.
Nem hoznak jelentős eredményt, értlemes mennyiségek estén
Az agyag tartalom miatt mert az agyag kristály szerkezete
csúszos...(lapokból áll mint a grafit is pl)
Ezért a nyomást jól bírja, de a nyírást nem...

Az egyiptomi piramisok "hidegcement" kőtömb öntő-gyártó technikája 
viszont bevált.

Európában is ismert a technológia kőnek látszó műkő gyártásra.
50-100 éve nagyban használták a városokban kőnek látszó építésre.
Tájképnek: http://www.baudocu.hu/11/company/27/20/91/product812077_11.html


KJ

2011.01.19. 22:39 keltezéssel, charles hoss írta:
> jo cikk .
> azon toprengek hogy lehetseges lenne-e valahogy ugy "osszeloni" a
> valyogot mint a porkohaszati eljarasnal egyes anyagokat - tehat hogy
> keramiaszeru kemenyseget es tomorseget elerni egetes nelkul ?
>
> bye
> dexter
>
>
> Kovács József<kj at faldeko.hu>  írta (2011. január 19. 22:34):
>> Kis google-zás után, vályog összefoglaló...
>>
>>
>> KJ
>>
>> A vályog testsűrűsége, származása és víztartalma függvényében, meglehetősen
>> széles határok között (ρ=1750-2400 kg/m3) változik.
>>
>> A vályog szilárdsága az agyagfajta, az adalékanyag / pl. törek / adagolása,
>> az előkészítés és a feldolgozás függvénye.
>> A szakirodalomban található adatok szerint a vályog nyomószilárdsága 2,0-4,0
>> N/mm2
>>   A növényi rostokkal kevert vályog nyomószilárdsága 1,75-2,5 N/mm2 között
>> változik.
>>
>> Kis testsűrűségű agyagból és növényi rostokból kevert vályog nem igen
>> alkalmas tartószerkezeti funkció betöltésére.
>> A húzó- és a tapadószilárdság földnedves vályog esetén 0,004-0,08 N/mm2
>> A nyíró- és a csavarószilárdság értékei a húzószilárdsági értékekhez
>> hasonlóan kicsik.
>> A húzó- és a nyomószilárdság aránya átlagosan 1:6. A növényi rostokkal
>> kevert (szálerősített) száraz vályog hajlító-húzó szilárdsága nő, így
>> nő a terhelhetősége is. A rostok hasonlóan működnek, mint a beton vasalása.
>> A magdeburgi egyetemen 1951-ben végzett kísérletek szerint 1,2-1,7 N/mm2-es
>> húzó-hajlító szilárdságokat mértek szalmaszállal kevert vályog
>> próbatesteken.
>>
>> A vályog hőtechnikai tulajdonságai elsősorban a testsűrűségtől,
>> víztartalomtól és a porozitástól függenek.
>> A jól összekevert és tömörített vályog testsűrűsége  2000 kg/m3, a
>> hővezetőképessége λ=0,93W/mK.
>> A könnyű vályogé ρ=1200 kg/m3 , ill. λ = 0,47 W/mK.
>>
>> Az agyag fajtájának, az építmény korának és a környezet nedvességtartalmának
>> függvényében alakul ki a vályogépítmények nedvességtartalma.
>> Ez az érték tömegszázalékban kifejezve tiszta vályog esetén 0,5-5,0%, de
>> növényi rostokkal kevert vályog esetén 10-15%-ot is elérheti.
>>
>> A vályog páradiffúziós ellenállási képessége, az anyag fajtája,
>> pórustartalma, pórus-szerkezete, sűrűsége, valamint a szemszerkezetének és
>> konszolidációjának függvényében µ=2-10 között változik.
>>
>> A vályog zsugorodása az agyagtartalomtól, az agyag fajtájától és a
>> víztartalomtól függ.
>> Földnedves sovány agyagoknál ez 1%, "zsíros" agyagoknál a 7,5%-ot is
>> elérheti .
>> Természetesen a zsugorodás jórészt már az építési fázisban lejátszódik,
>> tehát ezt az építési fázisban kompenzálni lehet és kell.
>>
>> Az agyag rugalmassági modulusa a lineárisan rugalmas-tökéletesen képlékeny
>> anyagmodellel közelíthető.
>> A rugalmassági modulus természetesen függ az agyagtartalomtól,
>> agyagfajtától, testsűrűségtől, tömörségtől, víztartalomtól stb.
>> A jól tömörített, száraz, szilárd,  ρ=1700kg/m3 testsűrűségű vályognak a
>> rugalmassági modulusa E=4350N/mm2.
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> Ellenörizte: AVG - www.avg.com
>> Verziô: 9.0.872 / Vîrus adatbázis: 271.1.1/3390 - Kiadás dátuma: 01/19/11 08:34:00
>>