[elektro-etc] Tunezia

[Fuzesi Arnold]

Mindenhol van nedvesseg.  sivatagban az a szopo h magasabban sokkal mint mashol, es nem tud koncentralodni esofelhove vmiert. 

(Nem en talaltam ki. Mielott megint lehazudosoznal. ;) google szerintem segit ha reszletekre vagy kivancsi. 

Amugy tobb lepcsos a folyamat. Ionokat koncentral, az port, arra felul a nedvesseg stb. 

Arnold
Sent from Iphone


On 18 Jan 2011, at 11:11, "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com> wrote:

> Fuzesi Arnold wrote:
> 
>> Nagyfesz katoddal sivatagban odavonzzak az esofelhoket. Ez tan mar
>> mukodo technika, jekentosen tobb csapadekot kapnak igy. Pl.
> 
> Ez azért eléggé fura felfogás. A felhők nem egy önálló objektumok. Ahhoz, hogy
> valahol felhő keletkezzen, annak a levegőnek nedvesnek kell lennie. :)
> 
>> Technologia mindenre megoldast ad.
>> (hurrikan magra tukrokkel iranyitott napfeny muholdakrol. 2fokkal
>> megemelt homersekletre osszeomlik a kezdodo hurrikan).
> 
> Ez meg valami félreértés, valami elképesztő túlmisztifikálása a tudománynak, az
> ember erejének.
> 
> A hurrikánra fentről rásüt a nap. A műholdnak mekkora tükrei lehetnek, amivel
> ezt überelni tudja?
> 
> A hurrikán energiájában nem is innen van a lényeg, hanem a felmelegedett
> óceántban. Az intenzívebb párolgás miatt a levegőbe került sok nedvesség azt
> könnyebbé teszi. Ha még meleg is, még könnebb lesz. Ha ez nekiindul felfelé,
> akkor a helyébe kell áramolnia a levegőnek. Ez az áramlás a meleg óceán
> felületén történik, ettől az erősen hulámozni kezd, megnő a felszíne, megnő a
> párolgás a két hatástól igen erősen. A vízfelszín ettől persze hűl, de ha mélyen
> van átmelegedve, a tartalék óriási lehet. Tehát egyre több felmelegedett, és
> vízpárával dúsult levegő jön létre, és áramlik spirálvonalban középre ebből a
> könnyebb levegőből, és emelkedik felfelé. Aztán fent kicsapódik a nevesség, nagy
> zuhé köv.
> Ebben a rávilágításnak nem sok szerepe lehet. Itt óriási energiákról van szó,
> akkorákról, hogy a világ összes műholdját többezer m2-es tükrökké alakítva is az
> általuk lesugárzott energia ehhez képest eltörpül. A hurrikánok energiáját az
> óceánok gyűjtik sok ideig a napfényből. Ez a felület meg olyan baromi nagy, hogy
> ezzel nem lehet emberi eszközökkel versenyezni.
> 
>> Vki vhol azt mondta hogy egy kulso pl meteoritbol szarmazo csapas
>> sokkal valoszinubb hogy kinyir minket, mint a mostani problemaink. En
>> ettol jobban parazom, meg csak most kalapaljuk hozza a technologiat.
>> Mikozben gyogyszerek, kaja, viz stb-rol mar rengeteget tudunk....
> 
> Végülis mindentől lehet parázni, csak nem érdemes.
> 
> Én inkább azon szoktam somolyogni, hogy van ez a porszemnyi bolygó, aminek a
> léte is bizonytalan, mindenesetre nem tőlünk függ. Tenyészünk rajta, mint a
> penész, és veszekszünk egymással a "területekért", előtérbe helyezzük egyikünk
> hágyámányait a másikunk hágyámányaihoz képest, miközben külső hatás nélkül is a
> bolygó, ha kimúlna az emberiség, néhányszáz vagy néhányezer év alatt alig
> felfedezhetővé tenné a tényt, hogy itt valaha is élt valami civilizációféle.
> Aztán jó eséllyel eltelik katalklizmák nélkül úgy 4,5 milliárd év, felfúvódik a
> nap, bekebelezi a belső bolygókat, és maradéktalanul megszűnik minden nyoma
> annak, hogy az ember ebben a térségben valaha is létezett. Max a távolódó
> rádióhullámok lehetne egyfajta tanúk, de ez minden, ami maradhat.
> 
> Hacsaknem megtanulunk elköltözni.
> 
> Mindezt egy, a halhatatlanság gondolatával gyötört embernek iszonyú kín lehet
> felfogni. Gondolom erre jó gyógyír a hit, a vallás.
> 
> hjozsi
>