[elektro-etc] Tunezia

[jhidvegi]

Fuzesi Arnold wrote:

> Nagyfesz katoddal sivatagban odavonzzak az esofelhoket. Ez tan mar
> mukodo technika, jekentosen tobb csapadekot kapnak igy. Pl.

Ez azért eléggé fura felfogás. A felhők nem egy önálló objektumok. Ahhoz, hogy
valahol felhő keletkezzen, annak a levegőnek nedvesnek kell lennie. :)

> Technologia mindenre megoldast ad.
> (hurrikan magra tukrokkel iranyitott napfeny muholdakrol. 2fokkal
> megemelt homersekletre osszeomlik a kezdodo hurrikan).

Ez meg valami félreértés, valami elképesztő túlmisztifikálása a tudománynak, az
ember erejének.

A hurrikánra fentről rásüt a nap. A műholdnak mekkora tükrei lehetnek, amivel
ezt überelni tudja?

A hurrikán energiájában nem is innen van a lényeg, hanem a felmelegedett
óceántban. Az intenzívebb párolgás miatt a levegőbe került sok nedvesség azt
könnyebbé teszi. Ha még meleg is, még könnebb lesz. Ha ez nekiindul felfelé,
akkor a helyébe kell áramolnia a levegőnek. Ez az áramlás a meleg óceán
felületén történik, ettől az erősen hulámozni kezd, megnő a felszíne, megnő a
párolgás a két hatástól igen erősen. A vízfelszín ettől persze hűl, de ha mélyen
van átmelegedve, a tartalék óriási lehet. Tehát egyre több felmelegedett, és
vízpárával dúsult levegő jön létre, és áramlik spirálvonalban középre ebből a
könnyebb levegőből, és emelkedik felfelé. Aztán fent kicsapódik a nevesség, nagy
zuhé köv.
Ebben a rávilágításnak nem sok szerepe lehet. Itt óriási energiákról van szó,
akkorákról, hogy a világ összes műholdját többezer m2-es tükrökké alakítva is az
általuk lesugárzott energia ehhez képest eltörpül. A hurrikánok energiáját az
óceánok gyűjtik sok ideig a napfényből. Ez a felület meg olyan baromi nagy, hogy
ezzel nem lehet emberi eszközökkel versenyezni.

> Vki vhol azt mondta hogy egy kulso pl meteoritbol szarmazo csapas
> sokkal valoszinubb hogy kinyir minket, mint a mostani problemaink. En
> ettol jobban parazom, meg csak most kalapaljuk hozza a technologiat.
> Mikozben gyogyszerek, kaja, viz stb-rol mar rengeteget tudunk....

Végülis mindentől lehet parázni, csak nem érdemes.

Én inkább azon szoktam somolyogni, hogy van ez a porszemnyi bolygó, aminek a
léte is bizonytalan, mindenesetre nem tőlünk függ. Tenyészünk rajta, mint a
penész, és veszekszünk egymással a "területekért", előtérbe helyezzük egyikünk
hágyámányait a másikunk hágyámányaihoz képest, miközben külső hatás nélkül is a
bolygó, ha kimúlna az emberiség, néhányszáz vagy néhányezer év alatt alig
felfedezhetővé tenné a tényt, hogy itt valaha is élt valami civilizációféle.
Aztán jó eséllyel eltelik katalklizmák nélkül úgy 4,5 milliárd év, felfúvódik a
nap, bekebelezi a belső bolygókat, és maradéktalanul megszűnik minden nyoma
annak, hogy az ember ebben a térségben valaha is létezett. Max a távolódó
rádióhullámok lehetne egyfajta tanúk, de ez minden, ami maradhat.

Hacsaknem megtanulunk elköltözni.

Mindezt egy, a halhatatlanság gondolatával gyötört embernek iszonyú kín lehet
felfogni. Gondolom erre jó gyógyír a hit, a vallás.

hjozsi