[elektro-etc] Hifi - hangszoro

[H. István]

2010.12.31. 0:53 keltezéssel, Moczik Gabor írta:
> H. István wrote:
>> Attól, hogy a CD 44,1 kHz-es és 16-bites, a fülnek nem ez az érzékenységi küszöbe! Azaz, kisebb változások is zavaróak lehetnek, és persze azok is!
>
> Ezt egyelőre nem érzem bizonyítottnak.

Naaa, azért ne vicceljünk már... :) Ezen az alapon egyféle D/A és A/D létezne, mindenki azt használná és minden tökéletes lenne...

> Valahol olvastam régebben, állítólag vakteszttel sem igazán tudták hitelt érdemlően kijelenteni, hogy a DVD-A és a CD között különbséget lehet tenni.

Az alapján, hogy mit tud akár egy CD alapú high-end rendszer (ami kihozza belőle a maximumot), ezt még akár el is tudnám hinni. De ez egy teljesen más dolog.

>
>> Eleve kizárt, hogy 0 legyen a külömbség, hiszen ahhoz 16 bitnél mindenféle hibát egybevéve 0,0015% alatti torzításra lenne szükség, amit szerintem a legjobb erősítők sem tudnak.
>
> Nagyjelűen nem, de kisjelű diszkrét vs. OPA vonalon merült fel a kérdés, az pedig tudhatja.

Az sem. De nem többutas hangdobozokba való váltókról beszéltünk?

>> teszteltem. Az utóbbinál is kijött egy bizonyos SNR, THD, IMD, stb. eredmény. Változtattam rajta valamit, adott esetben teljesen jól hallottam a változást, új teszt: különbség a hibahatár alatt... Szóval, ezek az alap tesztek alkalmatlanok a finomabb változások kimutatására. 
>
> Jó, hát ezek túl sok mindent nem is mondanak egy bizonyos szint alatt.
> Én erre mondtam már rögtön az elején is, hogy mindegy mit, de valamit mérni kell a szakszerű tervezéshez. Ha valamit hallani lehet, annak mérhető hatása is kell legyen, valamilyen mérési eljárással.

Csak nem feltétlenül dolgozták ki már az a mérési eljárást.
De amúgy van, amit most is ki lehet mérni, csak éppen egyesek szerint azt már nem szabadna meghallani. (Ez főleg akkor érdekes, ha olyasvalaki mondja, aki maga még nem próbálta.)

> Itt felsorol kapásból olyanokat, amit szinte soha nem mér meg senki:
> http://sound.westhost.com/amp-sound.htm

Ezek eléggé szarvashiba katagória. Nem tudom elképzelni, hogy ezeket ne ellenőrízné egy nem-amatőr tervező.

> Azt akartam mondani, hogy egy jófajta OPA vs. diszkrét erősítő vonalon valószínűleg a diszkrét alul maradna.

Mérésben. De ha ilyen szempontból nincs túl nagy különbség, akkor nem kizárt, hogy a másik mégis jobb hallásra. (Egy olyan láncban, ahol az egyéb finomságok ki tudnak jönni.)

> De mondom, logikai ellentmondás van. Ha jobb lenne kevesebb alkatrészből, akkor az IC-ben is csak annyi lenne.

Csak felületesen nézve van itt ellentmondás! Az IC-k a minnél jobb szokványos paraméterekre (és különféle védelmekre) mennek. Holott egy bizonyos szint fölött már nem azok számítanak.


> Ez az IC vs. tranyó vs. cső is olyan ezotéria szintű, per.def. öreg, elavult megoldásnak kell lennie, mert az az elfogadott.

Úgy tűnik, nem hallottál még túl sok tranyóst és csövest, különben nem írnád ezt. Vagy ha igen, nem volt túl jó a lánc, hogy nem tudtak kijönni az ordító különbségek.

>>> Ezt nem tartom annyira izgalmasnak, még talán a mérőműszert elkészíteni se lenne extrém feladat. Az izgalom ott kezdődne, hogy növeljük meg mondjuk 192kHz-re a mintavételt, és 24 bitre a felbontást. :-)
>>
>> Ezzel kapcsolatban mellékesen megjegyezném, hogy tudomásom szerint a legjobb multibites D/A ma is csak 18-bites. Ami efölött van, az a 
>
> Ezt nem tudom, nem végeztem különösebb háttérkutatást ezügyben...
>
> Persze a maradék 6 biten sem zaj van, akárhogyan is de valamennyire korrelál a kimeneti jellel, akkor nyilvánvalóan több információt hordoz mintha nem lenne ott.

Ez is nagyon felületes így. A delta/sigma konverterek csak 1 Hz-en tudják a névleges paramétereket.

H.István