[elektro-etc] alvállalkozó

[Kovács József]

2011.02.17. 8:39 keltezéssel, Kaczmarek Edvard írta:
>
>> Mit gondolsz, a Megrendelő és az Adózó közötti szerződésnek mit kell
>> tartalmazni? Mert itt a PTK szerinti vállalkozási kapcsolatot említik.
>> Ilyen szerződésnek minősül valamilyen termék írásos megrendelése is?
>
> Szerintem nem, ha az kész termék, amit a polcról vesznek le. Az
> kereskedelem. Ha a te specifikációd szerint készítik el, az vállalkozási
> szerződés.
>
> Ed

Az ember csak felüti a Polgári törvénykönyvet és máris képben van...

KJ


XXXV. fejezet

A vállalkozás

1. Általános szabályok

389. § Vállalkozási szerződés alapján
a vállalkozó
valamely dolog
-tervezésére,
-elkészítésére,
-feldolgozására,
-átalakítására,
-üzembe helyezésére,
-megjavítására
-vagy munkával elérhető más eredmény
létrehozására,

a megrendelő pedig
-a szolgáltatás átvételére és
-díj fizetésére köteles.



A felek jogai és kötelezettségei

390. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes 
műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő 
pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi.

(2) A megrendelő a részletes ajánlatot - a törvény eltérő 
rendelkezésének, illetőleg a felek eltérő megállapodásának hiányában - 
szabadon felhasználhatja abban az esetben is, ha annak alapján a 
vállalkozóval nem köt szerződést.

(3) A felek a szolgáltatást műszaki tervekre és költségvetésre utalással 
is meghatározhatják.

391. § (1) A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a 
munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és 
gyors befejezését.

(2) A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult.

(3) A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, 
mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan 
igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül 
nem következett volna be.

392. § (1) A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. 
Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetőleg nem 
teheti a teljesítést terhesebbé. A felek ezektől a rendelkezésektől 
eltérhetnek.

(2) A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről 
haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy 
kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés 
elmulasztásából eredő kárért felelős.

(3) Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy pedig célszerűtlen vagy 
szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. 
A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős. Ha 
azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, 
vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozó a szerződéstől 
elállhat. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő 
utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni.

(4) A vállalkozó a megrendelő által adott anyaggal, illetve utasítás 
szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági 
rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság 
veszélyeztetésére vezetne.

393. § (1) Ha a munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, 
a megrendelő köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó 
rendelkezésére bocsátani.

(2) A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a 
megrendelő e kötelezettségét nem teljesíti. Ha a megrendelő e 
kötelezettségének a vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn 
belül nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és 
kártérítést követelhet.

(3) Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, a 
megrendelő a munkának gazdaságos és gyors, a vállalkozókkal összehangolt 
elvégzéséhez szükséges feltételeket köteles megteremteni, a vállalkozók 
pedig kötelesek a munkavégzést összehangolni. A munka nem megfelelő 
megszervezésével másnak okozott kárt a mulasztó köteles megtéríteni.

(4) Több vállalkozó munkavégzése esetén az együttműködés módjának és 
feltételeinek meghatározása érdekében a megrendelő és a vállalkozók 
szerződést köthetnek egymással. A szerződésben meghatározhatják a munka 
összehangolása révén elérhető megtakarítások és egyéb előnyök, valamint 
az egyes feleknél felmerülő többletköltségek megosztásának módját.

394. § (1) A megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot 
ellenőrizheti, a szerződésben, illetőleg jogszabályban meghatározott 
esetben pedig ellenőrizni köteles. Nem mentesül a vállalkozó a 
felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem 
megfelelően végezte el.

(2) Ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít (eltakar), és ezután az 
ellenőrzés a munka egy részének újbóli elvégzését tenné szükségessé, a 
vállalkozó köteles előzetesen megfelelő időben a megrendelőt a 
beépítésről értesíteni. Ha a megrendelő az értesítés ellenére az 
ellenőrzést elmulasztja, később a beépített munkarészt csak akkor 
ellenőrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a 
vállalkozónak megfizeti.

(3) Ha a megrendelő a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, 
megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, ezt a vállalkozó 
hozzájárulása nélkül mással nem közölheti.

395. § (1) A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles 
azonban a vállalkozó kárát megtéríteni.

(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet 
visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös 
méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő 
elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerződést a jövőre 
nézve szünteti meg. A megrendelő ilyenkor is köteles a vállalkozó kárát 
megtéríteni.

(3) Ha a megrendelő a szerződéstől azért állt el, mert a teljesítési 
határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát 
csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt 
a megrendelőnek már nem áll érdekében, a megrendelő a szerződésszegésre 
vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet.

(4) Ha a munka végzése során a körülmények arra engednének 
következtetést, hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendelő a 
fogyatékosság kiküszöbölésére tűzött megfelelő határidő sikertelen 
eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.

396. § (1) A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik azokat a 
szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő 
minőségének megállapításához szükségesek.

(2) Eltérő szakmai szokás hiányában a próba lefolytatásához szükséges 
feltételeket a megrendelő - a vállalkozó költségére - biztosítja, a 
próbát pedig a vállalkozó végzi.

(3) A vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgáltatott dologról a 
felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatást megadni.

(4) A megrendelő mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a 
vállalkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget nem tett, feltéve, 
hogy annak hiányában a szolgáltatott dolog rendeltetésszerű használatba 
nem vehető.

397. § (1) A díj - ha jogszabály kivételt nem tesz - a vállalkozás 
teljesítésekor esedékes.

(2) A vállalkozót a díj biztosítására zálogjog illeti meg a 
megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés 
következtében birtokába kerültek.

398. § Az alvállalkozó vagy más közreműködő hibás teljesítése alapján a 
vállalkozó mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a vállalkozó a 
megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik, 
feltéve, hogy a vállalkozó a minőség megvizsgálására vonatkozó 
kötelezettségének eleget tett.

399. § Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik 
fél sem felelős, és

a) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén 
kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében 
a díj arányos része illeti meg;

b) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, 
díjazásra nem tarthat igényt;

c) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a 
vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, 
amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben 
megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett 
vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna.

400. § (1) A megkezdett, valamint a befejezett, de át nem adott mű 
tekintetében a kárveszély a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó 
szabályok szerint oszlik meg a megrendelő és a vállalkozó között.

(2) A vállalkozó a senkinek fel nem róható ok következtében elpusztult 
mű újbóli előállítására, a megrendelő pedig annak átvételére nem köteles.

(3) A szerződés teljesítéséhez szükséges anyagokban és eszközökben esett 
kár viselésére az általános szabályokat kell alkalmazni.

401. § Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve 
műszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerződés alapján a 
vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a 
létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez 
szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az 
együttműködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges 
szerződéseket megkötni. A vállalkozó felelőssége az ilyen vállalkozási 
szerződésben kikötött műszaki, gazdasági és egyéb feltételek 
teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a 
vállalkozó egészben vagy részben nem maga készítette (fővállalkozás).