[elektro-etc] alvállalkozó

[Acs Gabor]

Az a helyzet, hogy nekem széjjel megy a fejem, annyira kell 
gondolkoznom, hogy felfogjam ezeket a törvényeket.

Amire Te hivatkozol, az egy 1990-es törvény. Közben lett egy 2001-es 
számviteli törvény, ami kiiktatja az alvállalkozó fogalmát. Viszont a 
Ptk.-ban van szó továbbra is róla. Több helyen tárgyalják ezt az 
Interneten, és a hócipőm erősen tele van azzal, hogy valamiféle 
ezoterikus fengshui megközelítésből kell ezeket nézni, nem olyan mint a 
matematika, hogy egy megy egy az kettő.

Nem tudok most jobbat, beidézek egy fórumról egy cikket, hátha van 
kedved végigolvasni. Nagyon szeretnék egy egyértelmű választ, de ebben 
az ügyben igen sokféle értelmezés létezik. Lehet, hogy kénytelen leszek 
állásfoglalást kérni az önk. adóosztálytól, vagy valami ügyvédet 
ráuszítani a kérdésre? Ebben a cikkben is úgy tűnik, mintha szerződések 
esetén levonható lenne, de közben meg mintha mégsem.

Mit gondolsz, a Megrendelő és az Adózó közötti szerződésnek mit kell 
tartalmazni? Mert itt a PTK szerinti vállalkozási kapcsolatot említik. 
Ilyen szerződésnek minősül valamilyen termék írásos megrendelése is?

Itt az idézet:

25. Közvetített szolgáltatás az iparűzési adónál
Kérdés: A 2001. évtől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a 
közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel. 
Milyen kritériumai vannak annak, hogy egy szolgáltatás értéke, mint 
közvetített szolgáltatás, figyelembe vehető legyen az adóalap 
megállapításakor?
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 
iparűzésiadó-alapjára vonatkozó rendelkezéseinek módosítása - az 
alvállalkozói teljesítések értéke helyett a közvetített szolgáltatások 
értékével csökkenthető a nettó árbevétel - szoros kapcsolatban áll az új 
számviteli törvénnyel.
A 2001. január 1-jétől hatályos új Szt. ugyanis nem ismeri az 
alvállalkozói teljesítések értékének fogalmát. A Htv. és a számviteli 
szabályok közötti összhang érdekében - a 2001. évi adóévtől - a nettó 
árbevételt sem lehet csökkenteni az alvállalkozói teljesítések értéke 
címén, szerepét és funkcióját a közvetített szolgáltatások értéke veszi 
át. A Htv. egyfelől teljesen átveszi az új Szt. fogalmi meghatározását a 
közvetített szolgáltatások értékét illetően [az új Szt. 3. §-a (4) 
bekezdésének 1. pontja], másfelől pedig kiegészíti a klasszikus 
értelemben vett - 2001. január 1-je előtti időszakban is definiált - 
alvállalkozói teljesítések értékével. Így a nettó árbevétel csökkenthető 
mindazon tételekkel is, amelyek nem felelnek meg feltétlenül az új Szt. 
szerinti közvetített szolgáltatások értékének, de a 2001. január 1-jét 
megelőző időszakban is - a Htv. értelmében - csökkentették a nettó 
árbevétel összegét.
A nettó árbevételt csökkentő tényezőként figyelembe vehető közvetített 
szolgáltatások értékének olyan tartalmi, számlázási, nyilvántartási 
kritériumai vannak, amelyek a közvetített szolgáltatásokat 
megkülönböztetik a számviteli törvény szerinti "igénybevett 
szolgáltatásoktól", illetve egyéb szolgáltatásoktól. A helyi iparűzési 
adó alapját tehát nem minden input szolgáltatás ellenértéke csökkenti. A 
tartalmi, számlázási, illetve nyilvántartási követelmények a közvetített 
szolgáltatásokra vonatkozó definícióból adódnak.
Tartalma szerint egy-egy szolgáltatás akkor minősül közvetített 
szolgáltatásnak, ha azt az adóalany saját nevében, de más javára rendeli 
(vásárolja) meg, és a szolgáltatást változatlan formában részben vagy 
egészben "továbbadja", továbbszámlázza. Az adóalany tehát az adott 
szolgáltatást nem saját teljesítményéhez használja fel, hanem a 
szolgáltatás tényleges igénybe vevője az adóalany megrendelője. Az 
adóalany "beékelődik" a szolgáltatást ténylegesen nyújtó, illetve az ezt 
fogadó fél közé. Ennek a beékelődésnek - közvetítésnek - meg kell 
nyilvánulnia a számlázási kapcsolatokban is. A szolgáltató tehát az 
adóalanynak mint a szolgáltatás megrendelőjének számláz, mivel jogi 
értelemben vele áll kapcsolatban, az adóalany pedig ezen teljesítményt 
továbbszámlázza megrendelőjének, a szolgáltatást ténylegesen igénybe 
vevő félnek. A "változatlan formában történő továbbszámlázás" fogalom 
feltételezi, hogy az adóalany közvetítőként jár el a szolgáltatás 
tényleges nyújtója és a szolgáltatás tényleges igénybe vevője között, 
mivel azt saját nevében más javára rendeli meg. A szolgáltatást 
ténylegesen nyújtó a szolgáltatás fizikai teljesítését ugyan az adóalany 
megrendelője felé teljesíti, azonban a teljesítést az adóalany ismeri 
el, így a szolgáltatás tényleges nyújtója az adóalanynak számláz.
Részben és változatlan formában történik a vevő javára megrendelt és 
ténylegesen a vevő által igénybe vett szolgáltatás továbbadása abban az 
esetben is, ha az adóalany több megrendelőnek közvetíti ugyanazt a neki 
számlázott szolgáltatást. Természetesen, a szolgáltatás tényleges 
nyújtója által az adóalany részére számlázott összegnél nagyobb 
összeggel ilyenkor sem csökkenthető az adóalanynál a nettó árbevétel.
A tartalmi kritérium teljesülését a megrendelővel - írásban - kötött 
szerződés, illetve az ügylet lényegi tartalma alapján lehet 
megállapítani. Másként fogalmazva, a megrendelővel kötött szerződés 
támasztja alá egy-egy szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való 
minősítését.
Annak, hogy közvetített szolgáltatásról van szó, ki kell derülnie - a 
szerződésen felül - az adóalany számlázási, nyilvántartási rendjéből is. 
A definíció szerint ugyanis a közvetítés tényének a számlából is 
egyértelműen ki kell tűnnie. Amennyiben az adóalany saját teljesítménye 
mellett általa vásárolt szolgáltatást is értékesít - azaz közvetít -, 
azt a számlában elkülönítetten kell megjeleníteni. Nem törvényi feltétel 
azonban, hogy az adózó az igénybe vett szolgáltatást azonos összegben 
számlázza tovább megrendelőjének.
Ahhoz, hogy az adóalany az iparűzési adó alapjának kiszámítása során a 
nettó árbevételt közvetített szolgáltatás címén csökkenthesse, a 
következő nyilvántartási rendet kell kialakítania. A nyilvántartás 
alapján - megrendelőnként - egyértelműen egymáshoz rendelhetőknek kell 
lennie: az adózó által igénybe vett (közvetítendő) szolgáltatás (bejövő) 
számlájának sorszáma, a szolgáltatás megnevezése, ellenértéke; a 
megrendelő számára továbbszámlázott szolgáltatás (kimenő) számlájának 
sorszáma, a megrendelő megnevezése, a továbbszámlázott szolgáltatás 
ellenértéke, továbbá a közvetítés tényét (a tartalmi feltétel 
teljesülését) alátámasztó, megrendelővel kötött szerződés hivatkozási 
száma. Több megrendelő, illetve több közvetített szolgáltatás esetén 
minden megrendelőre, illetőleg mindegyik közvetített szolgáltatásra 
vonatkozó adatot külön-külön kell feltüntetni.
Az ismertetett analitikus nyilvántartással egyenértékű az az eljárás is, 
amelynek során az adóalany a kimenő számla nála maradó (másod)példányán 
feltünteti az ahhoz tapadó bejövő számla sorszámát, a szolgáltatás 
megnevezését, ellenértékét, továbbá a megrendelővel kötött szerződés 
hivatkozási számát. Amennyiben az adóalany az adott szolgáltatást több 
megrendelőjének is közvetíti, akkor a kimenő számla másodpéldányán a 
közvetített szolgáltatás ellenértékét - a megrendelőnek való 
teljesítéssel - arányosan kell szerepeltetni.
A fentiekben ismertetett - tartalmi, számlázási, nyilvántartási - 
követelmények teljesülése nélkül nem lehet szó közvetített 
szolgáltatások értékéről.
A közvetített szolgáltatásokra vonatkozó Htv.-beli fogalom tartalmazza a 
2000. december 31-ig hatályos szabály szerinti alvállalkozói 
teljesítések értékét. Ennek akkor van jelentősége, ha a korábbi években 
is alvállalkozói teljesítésnek számító tétel egyébként valami miatt nem 
felel meg a számviteli szabályok szerinti közvetített szolgáltatások 
értékének. Továbbra is lehetőség van tehát a nettó árbevétel 
csökkentésére - a helyi iparűzési adó alapja megállapításánál - abban az 
esetben, ha az adóalany mind a megrendelőjével, mind pedig az igénybe 
vett alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási 
szerződéses kapcsolatban áll.
A közvetített szolgáltatások értékével történő nettó 
árbevétel-csökkentésre további feltétel az is, hogy csak akkor vehető 
igénybe, ha az adott költségelemmel eladott áruk beszerzési értéke vagy 
anyagköltség címén az adóalany nettó árbevételét nem csökkentette. Egy 
adott költség ugyanis mindig csak egy jogcímen csökkentheti a nettó 
árbevétel összegét.
Olvasói észrevétel
(megjelent a Számviteli Levelek 15. számában - 2001. 07. 26.):
Egyik olvasónk vitatja, hogy a Számviteli Levelek 2. számában a 25. 
kérdésre adott válasz a helyiadó-törvényből, a Számviteli Levelek 4. 
számában az 56., 57., 58., 59. kérdésre adott válasz a számviteli 
törvényből levezethető volna. Véleménye szerint az "alvállalkozói 
teljesítmények" elszámolhatóságához elegendő, ha a számla közlemények 
rovata tartalmazza az alvállalkozó igénybevételére vonatkozó utalást. 
Álláspontja szerint a 25. kérdésre adott válaszban vázolt analitikus 
nyilvántartási rendre nincs szükség. Konkrét kérdése az, mely 
jogszabályhelyekből lehet levezetni a szóban forgó kérdésekre vonatkozó 
válaszokat.
A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Az észrevételben hivatkozott 
válaszok egyrészt a Htv. 52. §-ának 40. pontjából, másrészt az új Szt. 
3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjából, illetve mindkét törvénynek a 
közvetített szolgáltatásra vonatkozó fogalmából levezethetők. 
(Természetesen, jogában áll a Tisztelt Olvasónak, hogy a válaszokban 
megfogalmazottaktól eltérő következtetést vonjon le!)
A 25. kérdésre adott válasz tartalmazza a közvetített szolgáltatások 
analitikus nyilvántartásának vezetésével, tartalmával kapcsolatos azon 
követelményeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a vállalkozás be tudja 
mutatni az - esetleg ellenőrzést folytató - önkormányzati adóhatóságnak, 
jogszerű volt az adott szolgáltatásnak közvetített szolgáltatásként való 
levonása a nettó árbevételből. Az analitikus nyilvántartások javasolt 
módon való vezetése elsősorban a vállalkozás érdeke, azzal megfelelően 
alá tudja támasztani az iparűzésiadó-bevallásban szereplő adatokat. Az 
58. kérdésre adott válasz valóban nem utal az analitikus nyilvántartás 
szükségességére, mivel a kérdés nem erre irányult.
Az új Szt. 2001. január 1-jével lépett hatályba, és fogalmai között nem 
szerepel az alvállalkozói teljesítmény. Az 56. kérdésre adott válaszban 
szó van arról is, hogy a Ptk. szerint van alvállalkozás, az nem szűnt 
meg. Az alvállalkozás tényéből azonban nem következik, hogy azt 
közvetített szolgáltatásként is el lehessen számolni.
A Htv. közvetített szolgáltatásokra vonatkozó fogalma ugyan tartalmazza 
a korábban klasszikus értelemben vett (használt) alvállalkozói 
teljesítményekre vonatkozó kitételt, de az csak azokra az esetekre 
vonatkozik, amikor nem lehet szó közvetített szolgáltatásról. (A Htv. 
ilyen módon való szabályozásának az az oka, hogy azon tételek is 
levonhatók legyenek a nettó árbevételből, amelyekkel korábban is 
lehetett csökkenteni a nettó árbevételt, de az új Szt. szerint nem 
felelnek meg a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó feltételeknek.)


Gábor


2011.02.15. 10:26 keltezéssel, Kovács József írta:
>
>
> 2011.02.15. 0:20 keltezéssel, Acs Gabor írta:
>> Itt van a törvény, amit előbb idéztél:
>> " *Az adó alapja*
>> 39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó
>> alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési
>> értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel,
>> továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés
>> adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a
>> része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből
>> származik. "
>>
>> Nem azt mondja, hogy csökkentve költséggel, hanem hogy anyagköltséggel.
>> Szóval ha nem számlázod ki a legyártott motyó mellé tételesen a
>> szinterezés, a szitázás, a beültetés, anyámkínja tételeket, csak magát a
>> terméket, akkor nem áll a közvetített szolgáltatás, és mivel ezek nem
>> anyagköltségek, nem csökkentheted az adóalapot. Tehát szopacs van???
>>
>> És mi van egy PC-vel, amire OEM programot raksz? Az sem anyagköltség?
>
> Ennyemá...
>
> 1. el kell olvasni a törvényt, mai szerint:
>
> "ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem !!!! 
> tartozó, az adóalany által továbbszámlázott!!!! olyan alvállalkozói 
> teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind 
> megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 
> szerinti - írásban kötött!!!! - vállalkozási szerződéses kapcsolatban 
> áll!!!!.
>
>
> 2. a cikket ami ezt szintén leírja
>
> A számviteli törvény nem ad meghatározást az alvállalkozói 
> teljesítmény fogalmára, de ettől még a vállalkozói szerződésekkel 
> kapcsolatosan a Polgári Törvénykönyv szerint az ma is létező 
> kategória. Számvitelileg ezeket az alvállalkozói teljesítményeket, - 
> ha azok nem elégítik ki a közvetített szolgáltatások kritériumait -, 
> az 5. Számlaosztályban, mint igénybe vett szolgáltatásokat kell 
> könyvelni.
>
> Az iparűzési adóalap számításánál a helyi adókról szóló 1990. évi C. 
> törvény 52. § 40. pontja alapján, azon alvállalkozói teljesítések 
> értéke is figyelembe vehető adóalap-csökkentő tételként, amelyeknek 
> végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával 
> a Ptk. szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses 
> kapcsolatban áll. Feltéve, hogy azzal az adóalany nettó árbevételét az 
> ugyanezen törvény 36. pontja szerinti eladott áruk beszerzési 
> értékeként, ill. 37. pontja szerint anyagköltségként nem csökkentette.
>
> 3. ezekből kiderül, az is hogy ki az alvállalkozó
> AZ akivel azért vállalkozási szerződsz, hogy
> a Te vállalkozási szerződésed teljesüljön!
> Aztán amit teljesített az elszámolható
> - vagy továbbszámlázott szolgáltatás ágon
> - vagy igénybe vett szolgáltatás ágon
>
>
> HA nem vállalkozási!!! szerződés keretében veszel valamit
> azaz NEM alvállalkozó akitől "veszel", akkor az ugye eladó.
>
> A vett cucc pedig lehet a költségen belül
> - ELÁBÉ
> - anyagköltség (ennek is vannak alfajai)
> - vásárolt szolgáltatás
> - stb.
>
> A vásárolt szolgáltatás nem csökkenti az IPA alapot, ilyen pl.
> telefonköltség, biztosítási díj, javítás, karbantartás, bankköltség
>
> Az anyagköltség csökkenti. Anyagköltség a számviteli törvényben:  anyagok
> - alapanyag
> - segéd-, üzem- és fűtőanyag,
> - alkatrész
> - a legfeljebb egy évig használt (tehát nem tárgyi eszköz)
> szerszám, műszer, berendezés, felszerelés,
> munkaruha, egyenruha, védőruha, stb.
>
> -------
> A fentiek alapján tehát
> - a szitázásra (mint tisztán szolgáltatásra)
> vagy kötsz egy vállalkozói (keret)szerződést
> ami alapján történik a szolgáltatás nyújtás
> és akkor igénybevett szolgáltatás ágon ok lesz.
> vagy fizeted az IPA-t utána...
>
> A pc+oem meg nem kérdéses, az tárgyi eszköz
> Tehát az IPA alapot nem csökkenti.
>
> KJ
>
>
>
>> Gábor
>
>
> _____________ NOD32 5637 (20101121) Információ _____________
>
> Az üzenetet a NOD32 antivirus system megvizsgálta.
> http://www.nod32.hu
>
>
>