[elektro-etc] 1911. december 14.

[VF]

Arnold Fuzesi wrote:

> Ott a kulcs a mondandod vegen. Nem lenne logikusabb ha nem a tomeg none meg, hanem az energia amit a tomeggel jellemzel?

A ketto ekvivalens; te magad hoztad elo Einsteint es a tomeg-
ekvivalencia relaciot. Es egyedul te nem erted.

> Nagy tomegu egitestes dolgot felreertitek. Keletkezik oriasi ho a becsapodasbol amit a mozgasi energia meghataroz. Eddig stimt. Viszont tomeget nem azaltal veszit h megszunik a mozgasi energia, hanem azaltal hogy kisugarzodik a keletkezett (kotesi energiaval kapcsolatos nuklearis folyamatokat indito) ho az urbe!!!!!!!! Ha bennmarad a ho (nuklearis folyamatok eredmenye, zart a rendszer) akkor megmarad a tomeg!!!!! 

Persze. A tomegdefektust az energiava alakult, es kisugarzodott,
elvezetodott, vagy egyeb modon a rendszerbol eltavozott energia okozza.
Ez merheto, erzekelheto, szamolhato, tapasztalhato nagysagu tomeg.
(eros kolcsonhatas eseten sima ugy) Az energia tomege.

> Nem veletlen nem ket puskagolyot ir. Ott nincs akkora energia ami altal fellepo ho nuklearis hatasokat indit el. Ott nincs tomegcsokkenes sem. 

Ize... WAAAAAAAAAAAAAAA, vagy mit szoktal mondani.
(Ja es ne terelj!)
Puskagolyoval ugyanugy mukodik. A "nuklearis hatas" (eros kolcsonhatas)
nem jatszik semmilyen szerepet.
Kizarolag azert kapcsolodott ossze a tomegdefektus es az eros kolcsonhatas,
mert a tobbi kolcsonhatas energia-surusege olyan pici, hogy hetkoznapi
korulmenyek kozott a tomegvaltozas nem igazan merheto.
(m=E/c^2, c^2 ~ 10^17, tehat 1J/kg energia-suruseg eseten a tomeg
17. jegyeben lenne csak elteres. Ilyen pontosan merni kb lehetetlen)
Kulonlegesen nagy energiaju kemiai folyamatokban specialis meresi
technologiaval kimutathato.
Ezzel szemben egy atommag tomegenek jelentos reszet maga az energia
teszi ki!
De a relativitaselmeletben fontos szerepe van a gravitacios energia
tomegenek is, pedig az meg az elektromagneses kolcsonhatasnal is
sok nagysagrenddel gyengebb.

> Arnold
> Sent from my iPhone
> 
> On 2011.12.17., at 21:34, "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com> wrote:
> 
>> VF wrote:
>>
>>> "Például, ha két nagy test (például a Föld és egy meteoroid) a
>>> gravitációs mező vonzó hatása miatt összeütközik, a becsapódáskor
>>> keletkező hő a testek mozgási energiájából, áttételesen pedig a
>>> gravitációs mező energiájából származik. A rendszer azonban nem veszt
>>> tömeget (a kötési energiával kapcsolatosan) egészen addig, amíg ez a
>>> hő ki nem sugárzódik a világűrbe (ekkor azonban nyílt rendszernek
>>> kell tekintenünk a Földet és a meteort).
>> Szerintem ez se fog átmenni. Határozottan úgy érzem, hogy ha a foton, mint energiahordozó jön szóba, minden érvényét veszti, ha arnoldul gondolkodunk.
>>
>>> A cement nyilvan nem fog vilagitani, de munkat tudsz vele vegezni,
>>> ahogy legurul, es azzal akar vilagithatsz is.
>>> Es igen, a hegyteton nehezebb.
>> Ezt én picit máshogy értelmezném. Nem tudom ugyanis megmondani, hogy ha két tömeget egymástól távolítunk, ami miatt a köztük lévő grav. tér energiája megnő, akkor melyiknek milyen mértékben nő meg a tömege. Itt a föld-kavics rendszer tömege nő meg, de hogy külön a kavicsé mennyit, azt én meg nem tudnám mondani. Lehet, hogy tömegarányosan.
>>
>> hjozsi 
> 
> 
> .
> 


-- 
Valenta Ferenc <ferenc_valenta at mentor.com>   Mentor Graphics ANBU Hungary
"My love is REAL, unless declared INTEGER"