[elektro-etc] 1911. december 14.

[Arnold Fuzesi]

Ott a kulcs a mondandod vegen. Nem lenne logikusabb ha nem a tomeg none meg, hanem az energia amit a tomeggel jellemzel?


Nagy tomegu egitestes dolgot felreertitek. Keletkezik oriasi ho a becsapodasbol amit a mozgasi energia meghataroz. Eddig stimt. Viszont tomeget nem azaltal veszit h megszunik a mozgasi energia, hanem azaltal hogy kisugarzodik a keletkezett (kotesi energiaval kapcsolatos nuklearis folyamatokat indito) ho az urbe!!!!!!!! Ha bennmarad a ho (nuklearis folyamatok eredmenye, zart a rendszer) akkor megmarad a tomeg!!!!! 

Nem veletlen nem ket puskagolyot ir. Ott nincs akkora energia ami altal fellepo ho nuklearis hatasokat indit el. Ott nincs tomegcsokkenes sem. 

Arnold
Sent from my iPhone

On 2011.12.17., at 21:34, "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com> wrote:

> VF wrote:
> 
>> "Például, ha két nagy test (például a Föld és egy meteoroid) a
>> gravitációs mező vonzó hatása miatt összeütközik, a becsapódáskor
>> keletkező hő a testek mozgási energiájából, áttételesen pedig a
>> gravitációs mező energiájából származik. A rendszer azonban nem veszt
>> tömeget (a kötési energiával kapcsolatosan) egészen addig, amíg ez a
>> hő ki nem sugárzódik a világűrbe (ekkor azonban nyílt rendszernek
>> kell tekintenünk a Földet és a meteort).
> 
> Szerintem ez se fog átmenni. Határozottan úgy érzem, hogy ha a foton, mint energiahordozó jön szóba, minden érvényét veszti, ha arnoldul gondolkodunk.
> 
>> A cement nyilvan nem fog vilagitani, de munkat tudsz vele vegezni,
>> ahogy legurul, es azzal akar vilagithatsz is.
>> Es igen, a hegyteton nehezebb.
> 
> Ezt én picit máshogy értelmezném. Nem tudom ugyanis megmondani, hogy ha két tömeget egymástól távolítunk, ami miatt a köztük lévő grav. tér energiája megnő, akkor melyiknek milyen mértékben nő meg a tömege. Itt a föld-kavics rendszer tömege nő meg, de hogy külön a kavicsé mennyit, azt én meg nem tudnám mondani. Lehet, hogy tömegarányosan.
> 
> hjozsi