[elektro-etc] 1911. december 14.

[jhidvegi]

Info wrote:

> Ezt pár napja kiszámoltam, hogy qrvára nem stimmel :)
> Nem jött rá reakció, most megint elõjött.
>
> Nem nõ az energiatartalma, mert nem rendezel át a lemezeken
> elektronokat. A térerõsség sem változik, mivel a
> potenciálkülönbség/távolság hányados állandó marad.

Ha két párhuzamos lemezbol indulunk ki fix felülettel, és duplájára húzzuk a
távolságukat, akkor ugye felezodik a kapac, töltés marad, feszkó dupla lesz.

Valóban, dupla távolság dupla fesz, azonos térerosség.
Egységnyi tér energiája változatlan, de dupla lesz az a térfogat, ahol ez a
térerosség fennáll, tehát dupla lesz az energia.

Mechanikailag:

Távolság d1-->d2=2d1, felület A, töltés Q, fesz U1-->U1=2Ue,
Kapac c1-->c2=0,5c1, energia E1 és E2, ero F1 és F2.
A permittivitást jelölöm e-vel.

Általában: E=0,5*C*U^2
C=e*A*d
U=Q/C
Berakva az E-be:
E=0,5*Q^2*d/(e*A)
F=dE/d(d)=0,5*Q^2/(e*A)

Látszik, hogy ha nagyon kicsi a d, az A-t képezo méretekhez képest, akkor az ero 
állandó, ha a töltés állandó, márpedig az.

Széthúzáskor befektetett energia: F*d (mert duplára húzzuk a távolságot).

Vagyis F*d=pont az eredeti E, duplájára no az energia.
Ez stimmel azzal, hogy a fesz is duplájára no, változatlan térerosség mellett az 
egységnyi térben tárolt energia nem változik (0,5*térerosség^2*epszilon), de 
dupla lett a tér nagysága (m3).

hjozsi