[elektro-etc] 600F -->> 320V

[joe-]

2011-12-13 22:39 keltezéssel, jhidvegi írta:
> joe- wrote:
>
>> Nem csak a kapacitás és fesz. egy kondinak a paramétere.
>>
>> A 10000uF 25V kondi akár (1-2szer) rövidzárat is kibir, vagy
>> rendszeresen is, nagyobbacska áramot
>>
>> A 600F arányitva vajon tudna e, ekkora áramokat ?
>
> tudná. Ha a tárgy szerinti kondikból lenne összerakva az a
> háromszázvalahány V, akkor a belső ellenállása pont úgy alakulna, hogy a
> zárlati áram ugyanakkora legyen kondinként, mint ami az eredeti
> speckóban meg van adva.
>
> Nem emléxem, de tegyük fel, hogy 1 mohm, 5V-os a kondi. Ha 350V-ot
> összerakunk, az ugye 70 db kondi 70 mohm ellenállással. Szóval arányosan
> nagyobb, mint a fesz, a zárlati áram ugyanakkora. Na de ez ugye még csak
> 600/70=8,57 farad. Szóval 70 ilyen pakkot kell párhuzamosan kapcsolni,
> hogy meglegyen a 600F 350V. Annak a zárlati árama meg persze 70-szer
> akkora lehet az egyes kondik túlterhelése nélkül.
>

Megnéztem az indulo levelet, a kondi paraméterei /400-650-2400 A/
tényleg becsülendö, az általam ismert (Farad nagyságu) kondik,
engedélyezett töltö/kisütö-árama nagyon kicsi volt.
A méret,suly,energia,ár majd megadja hogy mennyire lehet használhato
energiatárolo. :-)
>> .......................................
>> Sik-kondenzátort 100V-ra töltjük, majd fegyverzeteket duplájára
>> széthuzzuk, kapac. fele, delej dupla lessz, ez dupla energia lessz.
>> Vajon honnan lessz az energia-többlet ? :)
>
> A mechanikai melóból, ami a széthúzáskor történik, mert hogy a
> feltöltött fegyverzetek ellenkező töltése vonzza egymást, ennek az
> erőnek ellenében kell széthúzáskor munkát végezni.

Igen, ezt én is igy gondoltam :-)
> ........................................
>> Sik-kondi. fegyverzetei közé betolunk egy sik lemezt, e lemez és a
>> két szélen, ehhez képest fele / fele fesz. lessz. Na most meg hova
>> tünt a kondi fele energiája ? :-D
>
> Feltéve, hogy olyan lemezt dugsz be, ami megfelezi a távolságot
> összességében, ezért dupla kapacú lesz, ettől lesz fele a fesz, ekkor a
> lemezt behúzza az elektromos töltés. Mert hogy a fémlemezen
> töltésmegoszlás jön létre, a negatív fegyverzet közelében lévő felületén
> pozitív, a pozitív fegyverzet közelében lévő felületen negatív töltések
> halmozódnak fel. Ezek vonzzák egymást, tehát munkát végez a villamos
> tér, ezért veszít az energiájából.
>
> hjozsi
Ezzel kicsi gondban vagyok (már gyerekkorom ota)
Ha oda két egymásnak fekvö lemezt dugnék, azok potenciálja azonos lenne.
Ezután ha eltávolitanám egymástol a kondenzátorokat, ehhez nem kellene
erö, igaz most a két uj lemez venné át a vonzás miatti eröket. de ez
még nem feltétlen jár erö irányu elmozdulással, munkával.
  A lemezek betolásakor szükséges erö kikerülése miatt, másféle vizsgálat
is lehetséges.
Legyen két egyforma kondi, 50-50V-al. kössük sorba, 100V fele kapac.
visszafele, de ugyanott vagyunk.
Valoszinü, nem kell behozni az elektromágneses teret.
Csak szemlélet kérdése, hogy milyen potenciálu helyhez viszonyitom az
energia-megjelenési helyet.

A robogo vonatban utitársa felé nyujtja égö öngyujtoját az utitárs.
A vonat mellett (lohalálban) vágtato indián, az ablakon benyujtva
tesz hasonlot. Az őngyujto mozgási energiája 1/2 mv-négyzet, de mihez
képest ?

joe






















>