[elektro-etc] 1911. december 14.

[Arnold Fuzesi]

Ez nem legenda, uveg valoban folyik....
Koztudottan nem szilard hanem amorf anyag.

"A szilárd halmazállapotú, de nem szabályos kristályos szerkezetű anyagokat nevezzükamorfnak. Maga a szó latin eredetű durva fordítása: formátlan. Ezekben az anyagokban a kristályokra jellemző rendezettség, szabályosság hiányzik, ebből a szempontból szerkezetük inkább a folyadékokra hasonlít. A folyadékoktól viszont éppen a különösen magas viszkozitás különbözteti meg őket. "

Arnold
Sent from my iPhone

On 2011.12.15., at 9:41, "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com> wrote:

> Erdos Zoltan wrote:
>> azert csak akassz fel egy 10 kilos sulyt vmi acel sodronyon egy
>> jegtombre.. szep lassan at fog olvadni ...
>> mondjuk az uvegen is, de ahhoz kell par szaz ev :-)
> 
> szerintem az üvegnél van ilyen legenda. Pl az, hogy a régi templomok díszes üvegeinek az alja vastagabb, ergo lefolyik az üveg.... Errol hallottam egy musorban, hogy badarság, anno nem tudtak párhuzamos felületu üvegeket készíteni, és szándékosan a vastagabb részét tették alulra.
> 
> Ha az üvegen átérne a drót párszáz év alatt, akkor akár 1 nap alatt is tudna annyit belemélyedni pl egy üvegbotba, hogy valami mikrométerrel detektálható legyen a behatolás, vagy ha elveszik a drótot, nyomot kell hagyjon az üvegen. Szerintem ilyet nem tudunk produkálni. Tehát ha pl egy üvegfelületre rárakunk valami súlyos, hegyes tárgyat, aminek ismerjük a felfekvo felületét, és úgy választjuk meg a súlyt, hogy még ne törje be a felületet direktben, mint egy üvegvágó, ez alkalmas lehet a tesztre.
> 
> Rárakjuk nagyon óvatosan 1 percre, és nem szabad nyomot hagyjon (ekkor belül vagyunk a töronyomáson), aztán ugyanígy rárakjuk és várunk pár napot, levesszük, és nem törési, hanem folyási nyomot kell találnunk pl mikroszkóppal. Szerintem ilyet senki nem prezentált még.
> 
> Vagy pl ha egy keresztben valami két tartóra fektetett üvegrúd vagy tábla meg van terhelve, idovel görbévé kéne válnia.
> 
> hjozsi