[elektro-etc] 1911. december 14.

[charles hoss]

Ezzel a nem nyerheto energia a rendszer rovasara szerintem nem all meg.
Nem konzervativ a rendszer : ha egy testet a forgassal egyezo iranyba
mozgatsz, akkor a ra hato erok nagyjabol : gravitacio , centripetalis erox2
- visszafele pedig gravitacio es mas semmi .
Ha a forgas iranyaba emeled , akkor az m*(g+fcp*2)*h keplet ervenyes ,
visszafele pedig mgh.
A ket utvonal kozott energetikai kulonbseg van - ha ezt ket lejto helyett
egy korpalyara alkalmazom , akkor az egyenliton levo dontott tegelyu
porgettyu magatol fel kene porogjon.

Bye
Dexter
2011.12.14. 23:40, "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com> ezt írta:

> charles hoss wrote:
>
>> Ezt a multkor meg cafoltad:)
>>
>
> Nem emléxem, pontosan mit cáfoltam, mit írtál. Aztán lehet, hogy most is
> rosszul gondolom (fáradt vagyok). Tehát:
>
> Ha van egy bazi pörgettyű, ami legyen pl az egyenlítőn, és mutasson a
> tengelye akár kelet-nyugat irányba, akár a föld középpontja felé, mindkettő
> merőleges a forgástengelyre.
>
> Megpörgetjük. A föld forgása milyen nyomatékot is kelt?
> Vegyük azt az esetet, amikor a föld középpontja felé mutat, a forgása meg
> a jobbcsavar szabály szerint mutasson felfelé, ahogy az északi féltekén a
> ciklonok forognak.
>
> Magának a földnek a forgása is a jobbcsavar szabály szerint az északi sark
> felé mutat. (Jobbkéz hüvelykujj az északi sark felé, a többi ujj meg a
> forgásirányt mutatja).
>
> Kielemeztem a keletkező nyomatékot: olyan irányú, hogy a föld
> forgástengelyét maga felé akarja billenteni. Tehát ha átdöfnénk egy gigászi
> hurkapálcát a földön, ami az eredeti forgástengelyt mutatja, akkor ez bedől
> picit a pörgettyű felé, és ebben az állapotban precesszál körbe-körbe.
>
> Vagyis csak áthelyeződik igen kicsi mértékben a földi forgástengely magán
> a földön, az eredeti irány persze marad. Nem lesz lassulás, tehát nem lehet
> energiát kivenni belőle. Én tévedtem az előbbi emilben. Lesz egy bazi nagy
> nyomaték, ha bazi nagy a lendkerék, de meddő.
>
> Ez megfelel a perdületmegmaradásnak is. Most is, hogy átgondoltam, tartom,
> hogy egy, az űrben forgó test perdületét belső mechanizmusokkal nem lehet
> eltüntetni. A korábbi emilben, ahol a bazi nagy nyomatékról írtam, ott
> tévedtem, hogy annak az irányát nem gondoltam át.
>
> Na de lehet-e energiát nyerni? Ez volna a kérdés ugye. Azt lehet. Jó példa
> rá a föld-hold rendszer. Jelentős energia használódik el a föld forgási
> energiájának a rovására, ami egyrészt emeli a holdat, másrészt
> eldisszipálódik az árapály mozgásokban. De ekkor se változik meg a
> föld-hold rendszer össz perdülete.
>
> Szóval csak ilyen, állandósult megoldásra alkalmatlan módon lehet energiát
> kinyerni egy forgó test forgásából. Pl ha lenne egy forgó űrhajó, és azt
> meg akarnák állítani anélkül, hogy egy milligramm anyagot is elfújnának
> róla, meg anélkül, hogy valami bazi tömeget felgyorsítanának forgásirányba,
> hogy az űrhajó maga megálljon, az nem megy. Lelassítni lehet: egy tömeget
> ki kellene juttatni valami hosszú rúdon, aminek át lehet adni a forgási
> energiából. Ha marha messzire tudják kiküldeni, az űrhajó forgása egészen
> le tudna lassulni. Persze a kijuttatott tömeg végig az űrhajó részének
> tekintendő. A perdület továbbra se fog megváltozni. A forgási energia
> nagyrésze átkerül a kinyújtott tömegbe. Sőt, ezalatt, ha egy kötélen
> engedik kifelé, az húzni fogja a kötelet, és munkát lehet vele végeztetni.
> Ha visszacsinálnák az egészet, vagyis a tömeget visszahúznák, ugyanazt a
> munkát bele kéne fektetni. Végig nem változna a perdület.
>
>  Ha lehetseges , akkor mar csak reszletkerdes hogy porgettyu vagy
>> keringo elektronok - annak jobb lenne a hatekonysaga
>>
>
> Hát szóval nem lehetséges itt a földön, ha nincs semmi űrtechnika, semmi
> eltávolodás.
>
> Ha pl lenne egy sokszázezer km hosszú cső, ami kinyúlik az egyenlítőnél
> merőlegesen a földfelszínre, és anyagot lehetne rajta feltolni, pl
> tengervizet, akkor 36ezer km magasságig minden kiló tömeg feljuttatásához
> ugyan munkát kéne befektetni, de onnantól kifelé már menne magától. Ha a
> sokszázezer km hosszú cső végén lenne egy turbina, amit a víz hajtana,
> akkor onnan lehetne energiához jutni, de ez folyamatos anyagvesztéssel jár
> ugye. Itt is igaz, hogy a kirepített vízzel együtt a föld perdülete nem
> változna.
>
> hjozsi
>