[elektro-etc] RAM XP

[H. István]

  2010.10.05. 10:54 keltezéssel, jhidvegi írta:
> Ez az egész nekem elég sötét, mert hogy egy drótpáron átjön egy tv-műsor, akkor egy szaros szorzáshoz miért kellene ennyi kanóc? De ez csak az én hozzánemértésemet mutatja, mármint a kérdés.

Tegnap még nem voltam benne biztos, de ez a mondat megerősített benne, hogy valószínűleg a bit fogalma sem teljesen tiszta előtted. Tegnap végülis ezt kezdtem neked leírni, inkább idemásolom, hogy ne 5-felé beszéljünk. (Ezzel kiegészítve, amit pl. Kovács József írt.)

A bit a számtech alapegysége, a legkisebb elem. Két értéke lehet, 0 vagy 1, H vagy L, stb. Mint egy digitális jel az elektronikában.
Két bittel már 4 variációt lehet leírni:
0, 0
0, 1
1, 0
1, 1
Három bittel már ugye 8-at, stb. (Ahány bit van, kettő az annyadikon féle variáció lehet.)

Minden egyes újabb bit tehát megduplázza tehát a lehetséges variációk számát. Ez határozza meg a helyiértékét is.
(Lényegében egy 2-es számrendszerbeli számról beszélünk.)
Jobbról balra haladva (0-tól kezdik a sorszámozást):
0.     1 (= 2^0)
1.     2 (= 2^1)
2.     4 (= 2^2)
3.     8 (= 2^3)
4.   16 (= 2^4)
5.   32 (= 2^5)
6.   64 (= 2^6)
7. 128 (= 2^7)

Ha egy bit az "1"-es, azaz "magas" értéken van, akkor a helyiértékének megfelelő mennyiséggel járul hozzá az összeghez.
Más szóval 8 biten tárolható egy 0 és 255 közötti szám. Ez egy byte.
Aztán vannak a 16-, 32-, stb. bit széles "szavak". Attól függően használjuk őket, hogy mekkora számokkal kell dolgozni.

Ilyen módon tárolódnak a memóriában az adatok, vagy feldolgozás közben a proci regisztereiben.
(És van még az átmeneti gyorstár a procin belül, a cache.)

Ennyit kb. elég is tudnod erről, ha nem akarsz programozni. :)

De ha pl. valamilyen magasabb szintű programnyelvet akarsz használni (tehát nem az assembly-t, ami a gépi kód emberközelibb alakja, hanem pl. BASIC-ben, C-ben, stb.), legalábbis alapszinten, akkor sem kell sokkal többet tudnod a procik lelkivilágáról.

H.István