[elektro-etc] vizecske...

[Xorn]

Nem kene nalunk is egy forradalom? Mondjuk a f'anszia vizmucegek
ellen, hogy stilszeru legyen?

Best regards,
Andy

2010/5/13 Karoly Kovacs <koka55 at yahoo.com>:
> Nalunk (Also-Ausztria) 1,26 Euro + AFA az ara.
>
> A franciaknal kulonben erdekes a viz kerdes. Azt nem tudom, hogy
> egy haztartasban mennyit kell naluk fizetni, de Franciaorszagban
> a forradalom ota az alapveto emberi jogok koze tartozik az ingyenes
> vizhez valo jutas. Azaz pl. minden faluban van kozkut, amely ingyen
> hasznalhato (vesd ossze a magyar falvakban lelakatolt kozkutakkal!...)
>
> Karoly
>
> -----------------------------------------------------
> "Houston, I am the problem!"
>
>
>
> ----- Original Message ----
>> From: Kovács József <kj at faldeko.hu>
>> To: elektro-etc at tesla.hu
>> Sent: Wed, May 12, 2010 8:05:27 PM
>> Subject: [elektro-etc] vizecske...
>>
>> Egy fórumos hozzászólásból...
>
> ------
>
> A múlt héten megjelent egy
>> cikk a penzcentrum.hu
>> honlapon, mely a magyarországi vízdíjakat vette górcső alá. Az elemzés szerint a
>> legalacsonyabb víz- és csatornadíj Debrecenben van, ahol a lakók 512 forintot
>> fizetnek köbméterenként. Ha tovább böngésszük az adatokat, akkor az ország többi
>> részén a következő díjakkal szembesülünk: Miskolc 567 Ft/m3, Budapest 568 Ft/m3,
>> Szeged 583 Ft/m3, Pécs 686 Ft/m3, Siófok 997 Ft/m3, Salgótarján 1004
>> Ft/m3.
>
> Arra gondoltam, hogy talán érdemes megvizsgálni az ügyet európai
>> viszonylatban is. A múlt hónapban megjelent National Geographic (NG) magazin
>> adatai szerint, egy köbméter víz és a csatornadíj ára 220 forintos dollárral
>> számolva Rómában 110 Ft/m3, Amszterdamban 205 Ft/m3, Madridban 136 Ft/m3, míg
>> Helsinkiben 268 Ft/m3. Ami legjobban közelít hozzánk az Belgium a maga 521 Ft/m3
>> -vel és Dánia a 754 Ft/m3 -es szolgáltatási díjával.
>
> És hogy teljes
>> legyen a kép. A NG adatai szerint az Egyesült Államokban San Diegoban a
>> legdrágább a szolgáltatás, ahol 363 forintnyi dollárt kérnek egy köbméterért,
>> Ausztráliában Sydney áll az élen 355 Ft/m3-rel, Japánban Kumamoto vezet 228
>> Ft/m3-rel, Ázsában Szingapur 134 Ft/m3-rel, Afrikában pedig Windhoek 92
>> Ft/m3-rel.
>
> Gondolom, most sokakban felmerül a kérdés: Vajon hogy lehet
>> az, hogy nálunk, a jó minőségű és nagy mennyiségű édes- és termálvíz hazájában
>> még világviszonylatban is ilyen irreálisan magas vízdíjak vannak? Hogy lehet az,
>> hogy a vízben jóval szegényebb országokban is alacsonyabb a víz ára mint
>> nálunk?
>
> Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, akkor megállapítható,
>> hogy nem csak Magyarországon, de Európa nyugati felén is, a XX. század végéig a
>> víz közösségi tulajdonnak és nem piaci terméknek számított, ezért aztán
>> vízközművek is közösségi tulajdonban működtek. Azonban az elmúlt húsz évben
>> egyre több olyan előrejelzés látott napvilágot, hogy az édesvízkészletek
>> korlátos volta és az emberiség gyorsan növekvő vízigénye miatt az édesvíz lesz a
>> XXI. század stratégiai eleme.
>
> Az előrejelzésekkel párhuzamosan egyre több
>> multinacionális óriáscég jelent meg a víziközmű-szolgáltatások piacán, pedig a
>> vízszolgáltatás magánkézbe adása továbbra sem volt indokolt, hisz azt semmilyen
>> gazdasági ok támasztotta alá. Egész egyszerűen azért, mert az ilyen jellegű
>> piacokon versenyhelyzet nem jöhet létre. A víziközmű-szolgáltatás természetes
>> monopólium, azaz a méretgazdaságosság okán egy adott termelési szint olcsóbban
>> állítható elő egyetlen vállalat által, mint több vállalat termelésének bármiféle
>> kombinációjával.
>
> ....
>
> Ha megnézzük az itthoni helyzetet, akkor
>> látható, hogy a honi vízkészlet privatizációja még 2007-ben kezdődött, amikor is
>> Fodor Gabriella, akkori környezetvédelmi és vízügyi miniszter a vagyontörvény
>> második változatát is beterjesztette a parlament elé. Az elfogadott törvény a
>> regionális vízközműveket kivonta a tartósan állami tulajdonban maradó cégek
>> köréből és ezzel megnyitotta az utat a vízvagyon privatizációja felé.
>
> Az
>> elfogadott szabályozás hatására a vízmultik az elmúlt években Magyarországon is
>> megjelentek, és kisebb-nagyobb tulajdonrészeket szereztek számos korábban
>> tisztán önkormányzati tulajdonú vízműtársaságban. Mára már ott tartunk, hogy
>> Magyarországon a vízszolgáltatás negyven százaléka részben vagy egészében
>> privatizált vállalatokon keresztül történik.
>
> A már privatizált
>> szolgáltatókat jelenleg két francia cég Veolia Eau és a Suez Environnement
>> uralja, amelyek egy, a Gyurcsány-kormánnyal kötött háttéralku eredményeként
>> felosztották maguk között a magyar piacot. A megállapodás értelmében a Dunától
>> nyugatra lévő rész a Suez, míg a keletre lévő a Veolia érdekkörébe
>> került.
>
> A két cég egyébként a világ legnagyobb, francia gyökerű
>> multinacionális víziközmű-szolgáltatója. Jelenleg ez a két vállalat ellenőrzi a
>> globális vízpiac közel negyven százalékát, összesen százötven országban vannak
>> jelen. Magyarországon a Suez Environnement Pécsen túl a Fővárosi Vízművekben,
>> míg a Veolia Eau a Szegedi Vízműben, a Fővárosi Csatornázási Művekben, a
>> Salgótarjáni Csatornaműben és az Érd és Térsége Vízi Közműben szerzett
>> befolyást, de az érdekkörükön belül már bevásárolták magukat több tucat kisebb
>> vízművállalatba is.
>
> A multicégek terjeszkedését segítő hazaárulók nem
>> csak Elqró regnálása, hanem Bajnai országlása alatt is tovább folytatták a
>> romboló tevékenységüket. Ekkor már nem csak a szolgáltató cégeket, hanem magát a
>> vízvagyont és a vízhasznosítást is el akarták herdálni.A Magyar Nemzeti
>> Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tavaly áprilisi közleményében ismertette a Nemzeti
>> Vagyongazdálkodási Tanács azon határozatát, mely az egyes, állami kézben lévő
>> regionális víziközmű-társaságok átalakításáról szólt. E szerint az
>> Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV) vagyonkezelésébe adták volna
>> a Tisza Menti Regionális Vízművek Zrt. (TRV) és a Duna Menti Regionális Vízmű
>> Zrt. (DMRV) állami tulajdonú üzletrészét.
>
> A regionális vízművek
>> átszervezése mögött, azonban nem költségcsökkentési, vagy minőség növelő szándék
>> állt, hanem az, hogy az öt regionális víziközmű-társaságból két vállalatcsoport
>> alakuljon ki a Duna két partján Ezért lett volna szükség az egységes vízbázison
>> szolgáltató DMRV dunántúli területeinek szakmai indokokkal nehezen
>> alátámasztható leválasztására.
>
> Az MNV döntése ellen maguk az érintettek
>> is tiltakoztak, de a privatizációs tervek országos szinten is felháborodást
>> keltettek. Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter természetesen azonnal cáfolta a
>> vízvagyon multiknak való átjátszását, azonban azt valahogy elfelejtette
>> hozzátenni a mondókájához, hogy ő volt az egyik vezetője annak az Oppenheim és
>> Társai - Freshfields Bruckhaus Deringer ügyvédi irodának, aki 2003-ban
>> tanulmányt készített "A regionális vízi közművek üzemeltetése, privatizációja"
>> címmel. Ez az apró tény pedig, azért valljuk meg már akkor is erősen
>> megkérdőjelezte Oszkó szavainak a hitelét.
>
> Végül a tiltakozások hatására
>> az átszervezések nem történtek meg, de a multicégek továbbra ugrásra készen
>> várnak arra, hogy szolgáltatás felügyelete mellett, az első adandó alkalommal
>> felvásárolják a közösségi tulajdonban lévő vízvagyont is.
>
> Persze most a
>> liberáltak jöhetnének azzal, hogy mit hőbörgünk, hisz nem a vízvagyon lett
>> eladva, hanem csak a szolgáltatás, ami biztosítja, hogy a víz eljusson a
>> fogyasztókhoz. Ráadásul a víz árát nem is a multik határozzák meg, hanem az
>> állami tulajdonú víziközművel rendelkező településeken a Környezetvédelmi és
>> Vízügyi Minisztérium, míg az önkormányzati tulajdonú víziközművek esetében az
>> illetékes önkormányzat képviselőtestülete.
>
> És ebben igazuk is van.
>> Azonban a fenti duma csak arra jó, hogy elterelje a lényegről a figyelmet.
>> Tegnap beszéltem egy vízügyes szakemberrel, aki elmondta, hogy a nekünk
>> kiszámlázott víz ára alapvetően három fő tényezőből áll össze. A vízművek
>> először is fizet az államnak azért a vízért, amit kinyernek a földből, aztán van
>> egy üzemeltetési és fenntartási költség, ami által biztosítják azt, hogy a víz
>> kifolyjon a csapból, és végül az utolsó tényező, az a haszon, amit az állam
>> elvár a közműszolgáltatóktól. Ha megvizsgáljuk azt is, hogy az egyes tényezők
>> milyen arányban állnak egymással, akkor kijelenthetjük, hogy jelenleg messze a
>> legnagyobb részt a rendszer működtetése és fenntartása jelenti. Azaz az a rész,
>> ahová a multik már betették a lábukat.
>
> De a szabadrablásnak itt még nincs
>> vége. Jól mutatja a rendszer gátlástalanságát a Fővárosi Vízművek esete is, ahol
>> olyan szerződést kötöttek a franciákkal, ami akkor is milliárdos sikerdíjat
>> garantál nekik, ha a vállalat maga nem is nyereséges. Ennek eredményeképpen
>> eddig összesen 30 milliárd forint sikerdíjat fizettek ki nekik a vízszámlákból
>> befolyt pénzekből. 2008-ban az is megtörtént, hogy a 2,5 milliárd forint
>> sikerdíj kifizetése után egyáltalán nem maradt nyeresége a Fővárosi
>> Vízműveknek.
>
> Azonban érdemes megvizsgálnunk azokat a helyeket is, ahol
>> még nincsenek bent multik a rendszerben. A víz ott a magyarországi viszonyokhoz
>> képest valóban olcsóbb, de európai szinten még így is nagyon drága.
>
> Vajon
>> ebben az esetben mi okozhatja európai összevetésben ezt a jelentős
>> különbséget?
>
> A válasz egyszerű. A rajtunk eddig élősködő szoclib kormány
>> áldásosnak éppen nem mondható tevékenysége. Az, hogy a víz alaphangon is ilyen
>> pénzekbe kerül, annak okát legjobban a honi benzinárképzéssel lehet
>> érzékeltetni. Ott sem maga a termék az, ami drága, hanem a rengeteg adó és
>> járulék, amit az állam rápakolt még ilyen-olyan jogcímeken.
>
> A víz
>> esetében is hasonló a helyzet. Mint már fentebb említettem az állam először
>> beszedi a pénzt magáért vízért, amit a köz tulajdonában lévő földből vesznek ki.
>> Aztán befolyik a fenntartásból és az üzemeltetésből származó munkabérek adói és
>> járulékai, a felhasznált anyagokból, kocsifutásból, és más egyebekből származó
>> adók és végül még az a haszon is, amit kötelezően a közműcégeknek meghatároznak.
>> Ez pedig összeadva ennyivel magasabb, mint bárhol máshol Európában.
>
> Mint
>> látható az egész rendszer velejéig rohadt. Alaphangon már maga az állam is
>> lekarcolja a lakosságot, míg a szerencsétlenebb helyeken még a multik is
>> rápakolnak erre.
>
> És a legszomorúbb az egészben az, hogyha jobban
>> körbenézünk, ez az egész vízügy, csak egy kis halom azon a szemétdombon, amit a
>> politikai elit az elmúlt 20 évben itt összehordott. Egy kicsiny kis probléma,
>> egy kiárult és teljesen tönkretett országban, ahol a hazaáruló vezetés
>> gátlástalanul képes volt hatalmi helyzetbe hozni idegeneket, tönkretéve a hazai
>> ipart és a kiskereskedelmet. Ahol egy multi azonnal kiváltságokat kap, miközben
>> téged száz forintért is meghurcol az adóhatóság, ahol a rendőrség és a bíróság
>> az idegenek érdekeit képviseli veled szemben.
>
> Vajon meddig kell még ennek
>> így lennie?
>
>
>
>
>