[elektro-etc] lelegzo fal ismet

Balázs Bámer bamerbalazs at gmail.com
Sun Jun 20 16:22:24 CEST 2010


Közel hétezer család él vályogházban vagy más földfalú házban,
legalábbis a legutóbbi népszámlálás adatai szerint. S noha a
közhiedelem szerint a vályog a szegény ember építőanyaga, egyre többen
nyúlnak az emberiség egyik legrégebbi falazóanyagához.

Napjainkban ismét reneszánszát éli a tiszta agyagból, homokból és
rostos adalékokból - szalmából, pelyvából, esetleg nádból - kevert
vályog, ami a napon szárítva éri el végső formáját. A vályogtéglának
önmagában is jó hőszigetelő képessége van (legalábbis a régi
fogalmaink szerint), de a hőtechnikai tulajdonsága függ a
testsűrűségtől, a víztartalomtól és a porozitástól. A mai
követelményeknek megfelelő szigetelési értéket azonban csak a vályog
alkalmazásával már nem könnyű elérni, ezért sok
vályogház-tulajdonosban felmerül a hőszigetelés igénye. Megkérdeztük
hát szigetelési szakértőnket,  mi a teendő ilyenkor.

Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. szakértője azt javasolja, hogy
mivel a vályog nagyobb nedvességforgalmat bonyolít le, mint az égetett
tégla, ezért ezeket a falakat célszerű perforált polisztirol
hőszigetelő lemezekkel hőszigetelni, legalább 12 cm vastagságban. Nem
szabad megfeledkezni a födém hőszigeteléséről sem, mert abba az
irányba is jelentős lehet a hőveszteség.

Abban az esetben, ha a ház falazata eltérő anyagokból készült, például
az egyik része vályogtéglából, a másik része pedig vékonyabb téglából,
akkor is az optimális megoldás az, ha egyenlő mértékben szigetelik a
házat, általában 12 cm vastag polisztirol szigetelőanyaggal.
Szakértőnk szerint ilyenkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a két
rész közé egy kiugrást, egy álpillért tervezzen az építkező
hőszigetelő anyagból és csak utána folytassa vékonyabb lappal, ami már
nem okoz esztétikai problémát. A téglafalra hagyományos EPS
szigetelőanyag kerüljön, míg a vályogfalra az előbb említett perforált
polisztirol.

A belső oldali hőszigetelést ebben az esetben sem ajánlja a szakember,
hiszen a hőszigetelés hatására a fal eredeti belső felülete még
hidegebbé válik, ezáltal könnyen lecsapódhat rajta a levegő
nedvessége. Ezért csak belső oldali párazárással lehet alkalmazni. A
másik gond a csatlakozó szerkezeteknél jelentkezik, mivel azok a
pontok, ahol a külső fal a belső falakkal és a födémmel találkozik,
erős hőhidak lesznek. A leggyakrabban alkalmazott megoldás az, hogy a
tervezett hőszigetelés vastagságának megfelelő vastagságú lécvázat
erősítenek a szigetelendő falra, majd a lécváz közé elhelyezik a
hőszigetelést. Erre kerül átlapolással, és az átlapolásokat
leragasztva a párafékező fólia, majd gipszkarton és tapéta
segítségével alakítják ki a végső felületet.

Jó szerkezet esetében a pára nagy része a szellőző levegővel eltávozik
a lakásból, a párazáró fóliára viszont szükség van, hogy az a kevés,
ami a szerkezeten keresztül jutna ki, ne csapódjon le a
hőszigetelésben, mert akkor annak szigetelő képességét rontja. Annak
érdekében, hogy a hőhidak minél kevésbé jelentkezzenek, érdemes vékony
hőszigetelést alkalmazni. Ezzel az eljárással ugyan nem lehet jelentős
energiát megtakarítani, de a lakók hőérzetét lényegesen javítja.

Fontos tudni, hogy csak úgy érdemes a hőszigetelést feltenni, ha a
vízszigetelés is meg van oldva. Hibás vízszigetelés esetén a meglevő
pénzt először annak helyreállítására kell fordítani, mert a nedvesség
rontja az épület állékonyságát, és különösen vályog falazatok
esetéében statikai problémákhoz is vezethet. Az utólagos vízszigetelés
ráadásul segít az energiamegtakarításban is. A száraz fal jobban
szigetel, mint a nedves, ezáltal keveseb energia fog távozni a
lakásból a szigetelés után. Az utólagos vízszigetelés azonban
rendkívül összetett feladat, nem szabad nekiállni saját kezűleg
elvégezni.

Fórum rész:

"Üdv!

Olyan kérdésem volna, mely gyártók mely termékei felelnek meg a
cikkben említett "perforált polisztirol" szigetelők feltételének?
Ugyanis, amit például a Baumit forgalmaz, az a leírása szerint
téglához való, és nem vagyok biztos benne, hogy így penész-biztos
szigetelést tudnánk kivitelezni a vályogépítésű házunkon.

Kérem legyen szíves pár típust felhozni példának, amiket ajánlana is!

Előre is köszönöm, tisztelettel!"

"Kedves érdeklődő,

Kruchina Sándor szakértőnktől a következő választ kaptuk kérdésére:

Jelenleg két ilyen rendszert ismerek, a Baumit Open és a Terranova
weber.therm Clima rendszerét. A két rendszer nagyon hasonló,
mindegyikben különösen alacsony páraellenállású komponenseket
használnak fel. Mindkét rendszer nyugodtan alkalmazható vályog
épületekre.

Üdv.
szerk."



More information about the Elektro-etc mailing list