[elektro-etc] olajfolt

[jhidvegi]

Móczó Levente wrote:

> Logikus, amit írsz.
> Kicsit még védem az igazam..
> Egy 3-4 km3 üreg, legyen bár "lapos" ahogyan írtad régebben akkor ezek
> szerint ugyanazon a nyomáson van, mint a környezete?

Kénytelen, különben egyszerűen felemelkedik a felette lévő rész.
Nagy méretekben már nem megy a "tartályeffektus". Még nagyobb méretekben még 
durvábban érvényesül a sima hidrosztatika. Ez az oka annak, hogy míg egy pártíz 
km-es kisbolygó lehet amorf, szikla alakú, egy néhányezer km-es már csak gömb 
alakú lehet. Nem tudja az anyag megtartani nagy méretekben a deformációt akaró 
feszkókat. Nem véletlen az sem, hogy mekkora hidakat tudnak csinálni. Olyan 
hidat még nem látott senki, ami egy fesztávon mittomén 5km-t ível át.

Itt is hasonló az ábra, van egy nagy anyagkupola az olaj- vagy gázréteg felett, 
ami nem vasbetonból, nem acélból van, képtelen felvenni hajlító 
igénybevételeket. Egy dologra képes: rátehénkedni az alatta lévő rétegekre.

Ez az oka annak is, hogy nem lehetséges úgy, ahogy egyes scifikben van, hogy 
másik világ van a föld mélyén. Lentebb nincsenek már üregek, nem bírja ki az 
anyag az ott uralkodó nyomást, mindent kitölt az anyag. Ez akkor is így van, ha 
az anyag nem folyékony.

Sőt, ezt az egész folyékony dolgot - nem könnyű - át kell értelmezni kicsit. Pl 
a kőzetek ugye nem folyékonyak, vagy az acél. De létezik az a nyomás, 
csúsztatófesz...., amikor már úgy tekinthető, hogy folyékony, csak kicsit 
másképp. Hülye példával: a margarin az asztalon nézve szilárd. Na de ha egy 
1millió m3-es medence lenne vele megtöltve (100m-es kocka), abban folyadékként 
viselkedne.

Innen jön a földrengés problematikája is. Lent mozog az anyag, csúsznak egymáson 
rétegek, de nem úgy, ahogy egy tárgy csúszik az asztalon, hanem az eléggé egybe 
van, össze van majdhogynem olvadva, és a csúsztatófesz növekszik, mert van az 
anyagnak olyanja, de nem képes a mozgásnak ellenállni, mert ahhoz még sokkal 
nagyobb nyírófeszt kellene neki elviselnie. Nem bír nagyobbat, időnként 
megcsúszik, ezzel óriási területeken meg tud csusszanni, bazi nagy anyagdarabok 
mozdulnak meg, ami aztán megrázza az egész környéket beleértve a felszínt is. És 
mivel vannak rugalmasságok is, meg hatalmas tömegek, enek rezonancia frekije is 
van, ezzel a frekivel "reng a föld".

> Én úgy képzelem, mint egy lezárt konzervesdobozt, ami megbuggyant, és
> elásták. A dobozban lévő gáz adja a nyomását, nem a föld, ami
> körülveszi.

Gondoltam, hogy így képzeled, de nagyban ez egyszerűen nem működik. Az ott 
uralkodó nyomásoktól csak kicsi eltérések lehetségesek.

>> Na igen, a már-már elbulvárosodó királyi rádió-tv is tud oltári
>> baromságokat bemondani.
> Mi bontja le az olajat a tengerben, az olajfalók?

Én bizony nem tudom, de valaki beidézett cikkeket, amikből kiderül, hogy az olaj 
természetes módon is bejut az óceánokba, és a dolog megoldódik. Valami 600ezer 
tonnáról meg ilyesmikről van szó. A mértékek és a módszer számít. Most az a baj, 
hogy koncentráltan és viszonylag gyorsan kerül az olaj az óceánba. Ha ez 
elosztva és a fenéken, darabonként kis mennyiségben történik évmilliók óta, 
akkor simán elképzelhetőek erre szakosodott lények. De ezt már haddnetudjam.

Nem kell a mennyiségekről se elfeledkezni. Ha a világ óceánjaiba a másik, 
legnagyobb szám szerinti valami 2millió tonna/év ömlik, ehhez hozzá kell venni, 
hogy a világ óceánjainak a tömege kb 1,7 trillió tonna. (1,7e18) Tehát 1m3 vízre 
1,2e-12 tonna, azaz 1,2 mikrogramm olaj jut átlagban. Ha még nem is egyenletes 
az eloszlás, azért érezni, hogy ez elképesztően kevés, és ugye a legnagyobb 
számmal számoltam.

hájjozsi