[elektro-etc] szalka -Salca

[jhidvegi]

Anonymus wrote:

> Számomra ismeretlen név, de ez semmit nem jelent. :) Viszont az jutott
> eszembe, hogy a víz mozgási energiáját duzzasztógát nélkül  is lehetne
> hasznosítani.... Józsi biztosan pillanatok alatt kiszámítaná, hogy a Duna 
> vízhozamának mekkora energiatartalma van, csak magyarországi szakaszon. :)

:-) A mozgási energia biztos nem kicsi, de a vizet megállítani, hááát! :-)

Ha 1000m2-rel számolom az átlagos keresztmetszetet, és 400km-rel a hosszt, 
valamint 4m/s a sebesség, akkor az energia: kb 3ezer GJ.
Ha 1000MW-tal fékezem, akkor 3ezer másodpercre, alig egy órára elég. :-)

Na jó, sejtem, hogy nem erre gondoltál, de tényleg kíváncsi voltam rá, mekkora 
is ennek a szakasznak a mozgási energiája.

A guglin 40m szintkülönbség mérhető, ebből meg a teljesítmény (ami nem kivehető, 
hanem eldisszipálódik) 2500 m3/s esetén 1GW.
A folyó ezen szakaszán lévő mondjuk 400millió m3 4,2 MJ/m3fok fajhőjű víz 
hőkapacitása kb 1,7e9MJ/K, azaz 1,7e15J/K.
A víz áthaladási ideje kb 100ezer másodperc, ezalatt tehát 100ezer GJ energia 
keletkezik.
Ettől a víz E/C=1e14/1,7e15=0,06 fokkal lenne melegebb, ha hőszigetelve lenne.

Azért nem semmi, hogy a folyó sokkal melegebb, mert a nap süti. Ha 500m-re 
veszem az átlagos szélességet, és 400km-re a hosszt, meg amikor süti a nap, 
0,5kW/m2 elnyelt teljesítményt, ami legyen a nap harmadán ennyi, akkor a nap ezt 
a szakaszt átlagosan 33GW teljesítménnyel fűti. Tehát bő 30-szor nagyobbal, mint 
ami az esésből benne disszipálódik. Ha nem tévedtem, látszik, hogy a napból 
mennyivel több energiára lehet számítani ugyanazon a területen, mint egy 
esésből.


Elvileg ettől csak pár fokkal (kb 2-vel) lenne melegebb ezen a szakaszon. 
Nyilván feljebb többet melegszik, mert a vízgyűjtőkön se jéghideg víz gyűlik már 
össze.

Na aztán a párolgás miatti hőveszteség... azt már haddnetudjam. :-) Lehet, hogy 
a fentiek is hibásak.

Azért félelmetes, hogy ennek a nem túl nagy csillagnak milyen lób.. nagy a 
teljesítménye, amit kisugároz. A kb 150 millió km sugarú gömb felszíne 2,8e23m2, 
amin áthalad kb 1kW/m2, azaz kb 3e26W a Nap sugárzási teljesítménye. Ebből a 
Földre jut kb 1,3e17W, amiből nyilván a zömét elsugározza. De azért ha volna mód 
mondjuk a milliomod részét direktben hasznosítani, tehát valamilyen emberi 
alkotású energiarendszeben, az is kb 130GW lenne. A növények nyilván sokkal 
többet hasznosítanak, ami persze végülis hővé alakul, amikor elkorhadnak, és a 
Föld elsugározza.

Ebből az is észrevehető, hogy ez a kb 1,3e17W állandósult állapotban mind 
elsugárzódik, a felhalmozás kémiai átalakulásokban vehető úgy, hogy nem változik 
(szén és más éghető anyagok eltemetődése, oxigéntermelés). Tehát a Föld felszíne 
ettől a teljesítménytől átlagosan 5 fokos. Ha nem lenne a nap a közelben, akkor 
a hőmérséklet közel lenne az abszolút nullához, tehát ez a teljesítmény nagyon 
ki van találva a Föld számára.

Tényleg, nézzük csak az átlagos felszíni teljesítményt!
Ha merőlegesen süt, akkor ugye 1kW/m2.
A beesési keresztmetszet állandó, ez R^2*pi.
A föld felszíne pedig 4*R^2*pi, tehát a felszínre eső átlagos teljesítmény csak 
kb 250W, amiből persze sok visszaverődik (felhők....) Na de itt abbahagyom az 
agymenést, pedig tudnám folytatni. :-)

hjozsi