[elektro-etc] Elem

[jhidvegi]

Xorn wrote:
> Hatasfok? Meretezes?

Ha a drótokon és az esetleges vason eldisszipált energiát nem vesszük 
számításba, mert az a kezünkben van ugye, akkor a fo veszteség a tranyón van, a 
másik meg az ellenálláson.

Ha a tranyó vezetés közbeni U(CE) (szaturációs) fesze mondjuk 0,05V (asszem már 
vannak ilyenek), akkor az átlagos áramtól, ami legyen 0,1A, a vesztesége 5mW.

Ha a tranyó erosítése jó nagy ráadásul, akkor a bázisáram kicsi lesz. Ha pl 
1:1-es áttételu a traffancs (ami persze fojtó is), akkor az 1k ellenállásra jut 
kb 3-4V, azon a veszteség tehát 3-4mW, az U(BE)-t is belevéve legyen 5mW ez is.

Na de mindketto csak külön-külön lehet jelen, és ha fele-fele a kitöltés, akkor 
a ketto átlaga lehet kb a veszteség. A kimenoáram meg mondjuk 0,05A és 3,5V 
átlagban, az 150mW, tehát nem lesz az a hatásfok olyan szar akkor se, ha netán 
10mW lenne az összes veszteség.

Méretezés:
Megvan a kívánt áram átlaga mondjuk. Ez úgy muködik ugye, hogy amikor a tranyó 
be van kapcsolva, akkor az o tekercsén át a fojtó töltodik a másfél V-tól úgy, 
hogy az áram nullától indul, és lineárisan emelkedik. Eközben a bázison ott a 
fix feszbol fakadó fix bázisáram.
Ha a kollektoráram elérte a bázisáram kb bétaszorosát, akkor a tranyó kiesik a 
"telítésbol", elengedi a tekercset, amitol megszunik a bázisárama is, átmegy 
záróba. A fojtón az áram persze megmarad, és a ledre kerül mondjuk 3V (az 
egyszeruség kedvéért), és kb ugyanannyi ideig tart az áram csökkenése, amennyi 
ideig a növekedése tartott.

Na most, ha azt akarom, hogy a led átlagárama ebben a szituban mondjuk 50mA 
legyen, akkor a háromszög átlaga 100mA kell legyen, tehát 0-200mA között 
kóvályog a tekercs árama.

Már csak el kell dönteni a frekit, hogy a fojtót meg lehessen hozzá mondani, 
mekkora legyen.

T/2 alatt fut fel az áram 0-->i-re (legyen ez a max áram), ebbol jön a di/dt 
meredekség, ami U/L, ahol az U a telepfesz mínusz a tranyó Usat fesze, ami 
gyakorlatilag nullának veheto.

A fojtó méretezése egy másik kérdés, milyen anyag van.... A benne tárolt max 
energia: 0,5*L*i^2. Ha porvasból van a gyuru, ami a képen is látszik, akkor A 
Bmax lehet akár 0,8T is. Fene tudja, mekkora egy ilyennek a mürel értéke, de 
lehet, hogy AL-t adnak meg inkább, abból is számolható (lejjebb).

Az energia úgy is felírható, hogy 0,5*B*H*V, ahol V a térfogat, H meg a mágn. 
térerosség.
Ez máshogy: 0,5*B^2/(mü*mürel) *V, innen kijön a gyuru anyagának a térfogata. Az 
AL-bol meg az L-bol kijön a menetszám (L=N^2*AL)

Az AL az az induktivitás, ami 1 menetnél lenne, az meg így jön ki:
AL=mü*mürel*Avas/közepes erovonalhossz. A vas nem lehet ferrit, mert az nem tud 
energiát tárolni. A porvasban van légrés, csak el van jól keverve a vas 
anyagával. :)

Ha nagyobb vasat választunk, mert elfér, akkor vastagabb drótot lehet használni. 
Biztos lesz pár számolási menet, mire kijön, kb mi lenne a megvalósítható a 
rendelkezésre álló anyagokból. Ha minden szabadon választható, akkkor persze pár 
kiinduló feltételt, arányokat megszabhatunk, és direktben egyenesen kijön 
minden, de ez fölösleges, max matekpéldának lenne jó. A kép alapján viszont 
látni lehet, hogy nem valami marha nagy dologra kell gondolni. A freki lehet, 
hogy jó nagy lesz, sivítani nem fog. :-) Tán még a kutya-macska se hallja.

hjozsi