[elektro-etc] Plazmavágó hogy műxik?

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
Mon Dec 20 16:13:06 CET 2010


Adam Huszar wrote:
> Tehát ha jól értem a lényeget, akkor végülis annyi az egész, hogy
> először egy marha nagy fesszel létrehozok egy szikrát két elektróda
> között, amire rá van kötve a pár száz voltos táp is. A nagyfesztől
> ívet húz, és utána a "kisfeszű" táp tápálálja tovább az ívet, amit meg
> levegővel fujatnak rá az anyagra, ami megolvasztja azt, és így vág. Ez
> így helyes?

Nem. Biztos nem jól fogalmaztam.
Szóval van a belső, főelektróda, és van a kupola alaku réz, ami körülveszi, és a 
közepén van egy kis lyuk.

Először a kupola és a belső között átüt a nagyfesz, amitől a párszáz V-os 
kisáramú áramforrás íve e kettő között keletkezik, de ugye már ott van a 
sűrített levegő, ami miatt az ív miatt keletkezett plazmi kijön. Ez hozzáér a 
munkadarabhoz, amin a nagyáramú áramforrás pozitív pólusa van, és ez a kijövő 
plazmácska áramvezető hidat képez a főelektróda és a munkadarab között, innentől 
már nem plazmácska lesz, hanem nagyáramú ív, de a légáram hosszában megmarad, 
tehát egy gyorsan áramló, jó forró plazma lesz. A talppontja a hafniumon van, az 
bírja a gyűrődést, már csak azért is, mert bentről is, meg kintről is hűtve van. 
A túloldal viszont, ahol az áram a munkadarabon landol, ott már nagyon forró a 
plazma, és még bejöhet az oxigén hatása is. A teljesítmény mondjuk 100A 300V, 
vagyis 30kW hevíti a légoszlopot, tehát a plazmát. Ami az útjában van, azt 
tutira megolvasztja, de ugye kell, hogy az a valami vezesse az áramot. Innentől 
a rézkupola már csak a gáz vagy plazma megvezető szerepét tölt be, tehát csak a 
lyuka a lényeg. A főelektróda és a lyuk között néhány mm van max.

hjozsi 



More information about the Elektro-etc mailing list