[elektro-etc] Plazmavágó hogy műxik?
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
Mon Dec 20 16:13:06 CET 2010
Adam Huszar wrote:
> Tehát ha jól értem a lényeget, akkor végülis annyi az egész, hogy
> először egy marha nagy fesszel létrehozok egy szikrát két elektróda
> között, amire rá van kötve a pár száz voltos táp is. A nagyfesztől
> ívet húz, és utána a "kisfeszű" táp tápálálja tovább az ívet, amit meg
> levegővel fujatnak rá az anyagra, ami megolvasztja azt, és így vág. Ez
> így helyes?
Nem. Biztos nem jól fogalmaztam.
Szóval van a belső, főelektróda, és van a kupola alaku réz, ami körülveszi, és a
közepén van egy kis lyuk.
Először a kupola és a belső között átüt a nagyfesz, amitől a párszáz V-os
kisáramú áramforrás íve e kettő között keletkezik, de ugye már ott van a
sűrített levegő, ami miatt az ív miatt keletkezett plazmi kijön. Ez hozzáér a
munkadarabhoz, amin a nagyáramú áramforrás pozitív pólusa van, és ez a kijövő
plazmácska áramvezető hidat képez a főelektróda és a munkadarab között, innentől
már nem plazmácska lesz, hanem nagyáramú ív, de a légáram hosszában megmarad,
tehát egy gyorsan áramló, jó forró plazma lesz. A talppontja a hafniumon van, az
bírja a gyűrődést, már csak azért is, mert bentről is, meg kintről is hűtve van.
A túloldal viszont, ahol az áram a munkadarabon landol, ott már nagyon forró a
plazma, és még bejöhet az oxigén hatása is. A teljesítmény mondjuk 100A 300V,
vagyis 30kW hevíti a légoszlopot, tehát a plazmát. Ami az útjában van, azt
tutira megolvasztja, de ugye kell, hogy az a valami vezesse az áramot. Innentől
a rézkupola már csak a gáz vagy plazma megvezető szerepét tölt be, tehát csak a
lyuka a lényeg. A főelektróda és a lyuk között néhány mm van max.
hjozsi
More information about the Elektro-etc
mailing list