[elektro-etc] Plazmavágó hogy műxik?

[jhidvegi]

Adam Huszar wrote:

>> A légplazmáról, azzal vágóról tudok mesélni valamit, ha erre
>> gondolsz.
>
> Igen, pont az kellene nekem!

Akkor írom, amit tudok.

Kicsit elavult már ez a technika, átvette a szerepét a lézer.

Az áramforrás áramgenerátoros szokott lenni. Általában 400V üresjárási fesz nem 
árt, ha megvan. Üzem közben 2-300V között szokott lenni a fesz, az áram meg 
attól függ, hogy milyen vastag az anyag, és milyen a vágópisztoly. Néhánytíz 
ampertől akár a 200A-ig kellhet bírnia az áramforrásnak.

A vágópisztoly vége úgy néz kb ki, hogy van egy kis cső alakú rézelektróda, 
aminek a végében hafnium vagy iridium (inkább az előbbi) van. Ez az ív 
talppontjának a helye. A sűrített levegő belemegy ebbe az elektródába a közepén 
egy kis csövön, amellett visszafelé kijön, aztán újra előrefelé kívülről 
körbenyalja ezt az elektródát, majd egy rézkupola lyukán távozik, de ekkor már 
áram folyik rajta, és ettől válik plazmává.

A vágás úgy indul, hogy van az oxidálható tárgy (valamilyen vas alapú lemez 
többnyire), ráközelítenek a vágópisztollyal, elindul a sűrített levegő és előbb 
egy nagyfrekis nagyfesz, mint az awinál, átüti az elektródaközt. Létrejön egy 
kisebb áram, ami ugyanonnan származik, mint a főáram, de valami 5A környékére 
van korlátozva pl ellenállásokkal. Ha jól emléxem (ezt fel kéne idézni, marha 
rég volt) ez a kis áram a rézkupola és a belső elektróda között jön létre, az 
így keletkezett plazma fújódik ki a likon, ami hozzáérve a munkadarabhoz, 
létrejön a nagyobb áram. Asszem a nagy áram létrejötte után a kicsit le lehet 
vagy le kell kapcsolni.

Ez az egész történhet úgy, hogy ugyanarról a trafóról működik egy kisebb diódás 
egyenirányító, meg egy nagyobb, pl tirisztoros.

A lemez szélén kezdve a vágást az áram tehát a lemez és a belső elektróda között 
jön létre, de nem olyan villamos ív simán, mint egy hegesztésnél, mert itt a 
levegő bazi sebességgel megy, tehát a tehetetlenségénél fogva ez egy 
plazmasugár. És mivel vékony, hosszú, ezért jó nagy a feszültsége is, nem úgy, 
mint a hegesztésnél.

A levegőnek jelentős az oxigéntartalma, és a plazma állapotú oxigénben az éghető 
lemezanyag nem csak felolvad, hanem jelentős része el is ég, és a plazma kifújja 
a résből, miközben állandóan kontaktban van az anyaggal, mert az áram a belső 
elektróda és a munkadarab között folyik.

Asszem a belső elektróda a negatív, a munkadarab a pozitív pólus.

Kb ennyire emléxem.

hjozsi