[elektro-etc] H1N1 másképp

[gyapo]

>Nem pont így van.
>Gondolj csak egy sima kis ventillátorra. Ha a kezed beletartod a fújás
>irányba, eros légsugarat érzel, míg a szívás oldalon szinte semmit.
>Vagyis, ha fertozo vagy, és tiszta levegot szívsz be, de fertozöttet fújsz
>ki, akkor belefújod a maszkba, és csak onnan kergülhet esetleg kis rész ki
>az oldalsó részeken, a zöme ennek a levegonek a maszkon fog átmenni.
>Fordítva nem így van.

Nem stimmel a ket eset. A ventillator szivasa 
nagy nyilasszogu terbol tortenik, ezert nincs egy 
ponton jelentos legaramlas. A fujas viszont egy 
sokkal szukebb sugarban megy, egy virtualis 
csoben, aminek az elejen meg eleg szuk a 
keresztmetszet a nagyobb sebesseghez. Ha 
betesszuk egy csobe kozepre, es a venti elott es 
utan is van egy res a kezunknek, akkor nem lesz 
kulonbseg, mivel  ugyanannyi levego megy be mint 
amennyi ki, a cso atmeroje azonos vegig, tehat a 
legsebesseg is azonos lesz. Ha megnezzuk a 
porszivot, ott meg a szivas tunik erosebbnek, de 
az is csak azert, mert egy viszonylag szuk csobe 
sziv, viszont hatul meg szetosztva fujja ki. A 
regi Raketa meg azonos csovel ment ki is meg be 
is, azon meg lehetne nezni, ha lenne meg valahol mukodokepes peldany.
A maszk hagy nehany kisebb lukat, es azokon fog 
be is meg ki is aramolni a levego. Legfoljebb a 
szivas es fujas sebessegevel lehet operalni, hogy 
kulonbozzon a legsebesseg. Vagy azzal, hogy 
szivaskor rafekszik a borre, es a maszkon at jon 
a szurt levego, fujasnal meg eltavolodik az 
arcunktol, es omlik ki a fertozo leheletunk.

Udv.: gyapo

gyapokuk at cfwpont.hu