[elektro-etc] Mik vannak....termal ugyben

[jhidvegi]

Charles Hoss wrote:

>> képest, amennyi energiát maga a szénhidrogén tárol, mint éghető anyag,
>> egyszerűen bakfity.
> erre irta a ficko , meresek , szamitasok alapjan :
>> A tározóból 5000 milliárd
>> euró értékben 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő
>> geotermikus energiát lehet kinyerni 25 év alatt.

Nem tudom, mekkora tározóból, de már itt szó esett róla, hogy egységnyi 
területet véve mekkora a földhő (W/m2), és ezek egészen jelentéktelen 
számok. A nap által a földre eső átlagos teljesítmény-sűrűsét (tehát az 
éjszakákat és a felhősödést is beleszámolva) nagyságrendileg nagyobb.

Akkor miről beszél a fazon? Mert innentől csak a felhalmozott, tehát a 
hőkapacokban rejlő energia kifosztásáról van szó, ami így nézve nem 
megújuló. Mondhatnám, hogy fosszilis. :-) (Ez a szó alkalmazva van már a 
vízre is, pl a sivatagok alatt huszonezer évvel ezelőtt elraktározott 
fosszilis víz van...)

>> Másrészt mitől szabadul fel ott sok energia? Szerintem semmi energia
>> nem szabadul fel.
> van valami enyhe kis meleg a bolygo magaban , amibe a radioaktiv bomlas
> es hasonlok is beledolgoznak .

Ez ott van, és nem felszabadul. A tárolt hőhöz képest a nukleáris bomlás 
hője nem jelentős.

Aztán jelentős még a föld forgási energiája. Ez amúgy eszméletlen nagy. 
Ebből emelkedett fel a hold oda, ahol most van, de még most is emelkedik. 
Ennek a rovására történnek az árapály jelenségek...

Tényleg, egy értekes probléma. Ha volna egy test, ami a hold helyében 
lenne, pl egy műhold vagy pici égitest (tehát nem lenne hold), az valszleg 
szép lassan közeledne a földhöz, végül belezuhanna. Ezzel szemben a hold 
elég nagy tömegű ahhoz, hogy létrehozza az ár-apály jelenséget, ami meg 
egy olyan nyomatékot hoz létre, ami a holdat följebb tudja juttatni, egyre 
följebb.

hjozsi