[elektro-etc] szelkerek
Móczó Levente
leveste2 at freemail.hu
Wed Jul 8 07:16:25 CEST 2009
Érdekes kérdés-felelek (Index, Peak Oil topicból)
nyugtass meg, te sem gondolod komolyan, hogy szélenergia elterjedésének
szűk keresztmetszete a szélkerekek legyártásához szükséges energia lenne...
Nem tudlak megnyugtatni. A szélenergiával hasonló problémák vannak, mint
az összes többi alternatív energiával: kicsi az energiasűrűség (nézheted
tömegre, térfogatra egyaránt -- kicsi). Tehát mondjuk 1 liter benzinben
van kb. annyi energia (35-40 MJ) mint 1 köbméter földgázban, és ebből
tudunk gyártani cca. 10 kWh áramot. 1 köbméter földgáz az ugye 1000
liter, normálállapoton nézve egy mól anyagmennyiség az 22.4 liter, a
földgáz 90%-a metán. Némi kerekítéssel azt kapod, hogy 1 köbméter
földgázban van 1000/22.4 = cca. 45 mól metán, ami 16 gramos
molekulatömeggel számolva (a szénizotópokat elhanyagoltam) nagyjából 720
gramm. (Akinek van keve, megkeresi majd, hogy pontosan mennyi 1 köbméter
földgáz átlagos tömege.) A lényeg tehát az, hogy 1 kiló földgázból lesz
majdnem 15 kWh áram.
Ha ezt szélkerékkel akarod csinálni... 20%-os átlagos névleges-tényleges
értéket véve (75 kWh névlegesből lesz a 15 kWh tényleges), napi 24 órát
számolva kell egy nagyjából 3 kW-os szélkerék. Azaz: egy 3 kW-os
szélkerékkel egy nap alatt tudsz annyi áramot fejleszteni, mint amennyit
1 kiló benzinből/földgázból. A 3 kW-os szélkerék piaci ára milliós
nagyságrendben van, ennek a legfőbb oka meg az, hogy kell bele anyag...
ezt pedig nem tudod megkerülni. Ehhez képest többezerszer olcsóbb egy
kiló benzin/fölldgáz. A megtérülési idő tehát többezer (leginkább
sokezer) nap, vagy parasztosabban: évtizedes kategória.
Hogy konkrétabb választ is adjak, a széllkerekekhez sok acél és/vagy sok
kompozit kell. Ezeknek az előállítása is energiaigényes meg az
alapanyagok rendellkezésre állása (bányászat) is. wulfinnal egyszer
kiszámoltuk, hogy 3 éves duplázódást feltételezve, világszinten valahol
a 20-30. év között (7-10 duplázódási ciklusnál, azaz mondjuk egy
ezerszerezésnél) már több acél kell a gyártáshoz, mint a világ teljes
acélgyártása jelenleg. (Most a szükséges helyet meg sem említem,
egyszerűen nem fér el annyi belőlük "ésszerű" helyen, egymás mellett,
amennyi kéne.)
Az a helyzet, hogy a kémiai kötésekben nanométeres nagyságrendben van
"rögzítve és koncentrálva" évmilliók napenergiája, amibvel ki akarod
váltani, az viszont nem évmilliók, hanem az adott napra eső napenergia
(legyen direkt vagy indirekt [szél]). Ezért kecsegtetőbb a nukleáris
megoldás, ha van elegendő fűtőelem: az még koncenktráltabban tartalmazza
az energiát, lévén az atommag mérete százezerszer kisebb az atomok
méreténél. Ha viszont azon energiaforrások felé nyitsz, amit
alternatívnak hívunk, akkor meg kell barátkoznod a gondolattal, hogy a
kis energiasűrűség miatt iszonyatos felületet (napelem) vagy
térfogatot/tömeget (CSP, szélkerék) kell bevetned, ha ki akarsz váltani
napi 35 milliárd liter olaj elégetésének megfelelő fosszilis
energiamennyiséget.
Tehát: de, sajnos igen, komolyan mondtam. Az anyagok előállításának,
szállításának, összeszerelésének, valamint az elkészült eszközök
karbantartásának és infrastruktúrájának energiaigénye limitáló faktor
lesz a kiépítés sebességében. Nem is lehet másként. Ezt a hatást persze
csak "a vége felé" érezzük majd nagyon meg, ez picit emlékeztet a tömeg
növekedéséhez abban az esetben,amikor a fénysebességhez minél közelebbi
sebességre kívánsz gyorsítani valamit, aminek van nyugalmi tömege
[szemben a fotonnal, aminek nincsen]. A végén már végtelen energia sem
elég hozzá.
Na most ha mindezt nem is egy stagnáló, hanem egy exponenciálisan
növekedő energetikai rendszerben teszed.... hamar belátható a
végeredménye elméleti alapon is. Nem megy egy ponton túl.
__________ ESET NOD32 Antivirus - Vírusdefiníciós adatbázis: 4222 (20090707) __________
Az üzenetet az ESET NOD32 Antivirus ellenőrizte.
http://www.eset.hu
More information about the Elektro-etc
mailing list