[elektro-etc] Nagy magyar agy

[jhidvegi]

Kíváncsi voltam, de csak kevés eredményre jutottam.

Az már látszik, hogy az ionhajtóművekben xeonont használnak. Ez érthető 
is, mivel ennek elég nagy az atomtömege, és könnyen ionizálható. Az újabb 
módszerek az ionizáláshoz mikrohullámot használnak. A gyorsítás kb úgy 
megy, mint egy elektroncsőben.

Na innen már itt-ott hülyeségeket beszélnek. Először is 6kV-ról írnak egy 
helyen, ami baromság, amikor egy tv-ben is már akár 30kV-ot is használnak, 
valamint 6kV-tal egy ilyen iont bakfity sebességre lehet csak gyorsítani.

(Ha 1 elektront szakítanak le a xenonatomról, akkor 6kV-nál
E=6000*1,9e-19=9,6e-16J energiára tesz szer.
Egy ilyen mag súlya 0,131/6e24=2,18e-26 kg, amiből a sebesség
v=gyök(2E/m)=2,97e5 m/s, tehát durván 300km/s.
Szerintem ennyit akár egy rakétahajtómű is tudhat. Én azt gondoltam, hogy 
ha nem is fénysebességgel, de legalább annak valami nem túl pici 
hányadával tudnak nyomulni. Ami meg is történne, ha jóval nagyobb fesszel 
gyorsítanának. Márpedig vannak huszonkW-os ilyen hajtóművek is, és hamar 
elfogyna a xenon, ha nem ezt tennék. Pl a fenti példában, ha 600kV lenne a 
gyorsítófesz, máris 3000km/s lenne a kilépő ion sebessége. Ha meg mondjuk 
4 elektron is le lenne róla szakítva, akkor meg 12ezer km/s, ami már 4%-a 
lenne a fénysebességnek. Ennek már volna értelme.

Mivel a magyar akár tudományos újságírás annyira gagyi, hogy még az 
impulzust is másodpercben méri :-), nem bánnám, ha lenne valaki angolul 
tudó, és jobb helyeken utána olvasna ilyen adatoknak. Pl hogy mekkora 
valójában a szokásos gyorsítófesz, hány elektront szakítanak le a 
xenonról, xenont szoktak betölteni, azzal mennyi ideig tud működni mekkora 
tolóerővel egy ilyen ionhajtómű.... Szóval amit csak lehet, hogy némi 
számolással képbe jöhessen az emberfia.

hjozsi