[elektro-etc] Nagy magyar agy

[jhidvegi]

Xorn wrote:

> Ket eset lehetseges: Ha elfele mesz a Naptol, akkor a befogas tovabb
> gyorsit, mint egy vitorlast.

Persze, csak tudni kéne, hogy mekkora is a napszél nyomása, meg hát az se 
mindegy, hogy mekkora a pályasebessége az objektumnak. Mert hogy van a 
napnak elég rendes gravitációja is.

> Ha kozelitesz a Naphoz, akkor ugyan
> fekez, de hatrafele kitolva nagyobb sebesseggel meg igy is jo lehet -

Itt megintcsak a sebesség számít.
Erről eszembe jut, hogy voltak mindig elképzelések, hogy a földi cikis 
szemetet (veszélyes hulladékot) bele kéne lőni a napba. Na ez rohadtul 
kellemetlen feladat. Nem úgy van ugyanis, hogy majd egy rakéta megcélozza 
a napot, s majd szépen beletrafál, hanem úgy, hogy a kb 30km/s sebességet 
kéne elveszejteni a rakéta segítségével, és akkor majd valamikor szépen 
belezuhan a napba a cumó. Különben csak valamilyen ellipszis alakú 
napkörüli pályára fog sikerülni állítani, ha túl sikerült lenni a földi 
szökési sebességen (valami 11,3 km/s, ha jól emléxem).

> es szembefele haladva a reszecskearammal valamivel tobb lesz a befogas
> is, azaz tobb lesz az uzemantianyag.

Pont ezekre az arányokra lennék kíváncsi. Mekkora a részecskefluxus, és ez 
mekkora sebességű. Nem is atomokról van szó, hanem protonokról meg 
elekronokról külön-külön, szóval nem lehet valami sűrű anyag, különben 
összeállna hirogénatommá.

>De lehet ferdezni is, mint a
> valodi vitorlasokon,

Na ezt kétlem. :) Nem tudom azt az anyagot elképzelni, amiről úgy jön le a 
részecsketömeg, mint a levegő a vitorlán. Ezek - szerintem - simán 
becsapódnak, mindegy, milyen irányban áll a felület. Akkor használható 
elvileg ionhajtómű üzemanyagként, ha jóval kisebb a becsapódási sebesség, 
mint amekkorával aztán az ionhajtómű ki fogja őket lőni. A többletenergia 
pedig napelemből kellene, hogy származzon.

hjozsi