[elektro-etc] thermopan

[vajk fekete]

speci purhabokat szokas pentannal habositani valamiert.

vajk




________________________________
From: jhidvegi <jhidvegi at gmail.com>
To: elektro-etc at tesla.hu
Sent: Thu, 17 December, 2009 9:34:39
Subject: Re: [elektro-etc] thermopan

Hofferek Attila wrote:

> És azt hogyan, megragasztod az üveget, alul, felül lyukat hagysz,
> belefújod a gázt, és a lyukakat is beszilózod?

Nem biztos, hogy szilózom, de kb ez lenne a menet.

> Tiszta argont, vagy
> corgont is jó? A co2 az üvegház gáz, jó lehet elvileg, nem? :-)

:-)) Itt nem ez a jellemzője a lényeg. Túl kicsi réteg ahhoz, hogy valamit
is beleszóljon a sugárzásba. Viszont a hőszigetelés, tehát a gáz hővezető
képessége az fontos. Ennél meg minél nagyobb a molekula, annál jobb a
hőszigetelés. Főleg, ha gömbszimmetrikus (1-gyel kevesebb szabadságfoka
van, tehát nem tud a molekula forgási energiát felvenni ütközéstől, csak
mozgásit).

Nekem csak corgon szokott lenni, szóval azzal csinálnám. Az a 15% CO2
talán nem sokat számít.

Sőt, ha igaz ez az anyag, ennek is a 4-edik oldalán lévő táblázat, akkor
abszolút nem számít:

http://www.mahebak.hu/cikk/VEDGAZ11.pdf

Mindkettőnek 0,016 W/mK a hővezetési tényezője. Ez csak úgy lehet, hogy a CO2-nél megvan az eggyel nagyobb szabadságfok, mert amúgy az argon atomsúlya 40, a CO2 molekulasúlya meg 44, tehát jobbnak kéne lennie.
A kripton (kb 84, hővez: 0,0093 W/mK) még jobb lenne, de azt nemtom, hol lehetne szerezni. A villankörték összetörése nem jó módi. :) A xenonról nem is beszélve (131, 0,00565 W/mK).

Az utóbbinál egy 16mm-es rétegre 0,4W/m2K hővezetési tényező jönne ki csak belül, ami sokkal jobb, mint az argon 1W/m2K-ja. Igazán nem értem, miért nem ezt használják. Lehet, hogy drága gáz, de marha kevés kell belőle. Ha a gyártónak volna, pl 1 db 150 baros palackja, amiben, ha akkora, mint a kis corgon, tehát kb 10 literes, az 1,5m3 gázt jelentene kb, legalább 40-50 db ilyen üveget meg lehetne vele tölteni. Ha meg nem megy mellé, vagy nem áramlik át veszteségként a fele, csak pici, akkor 70-80 db-ot is. Mennyibe kerülhet a xenon?

Ugyan biztos nem könnyű befogni, de a radon még jobb lenne, ha nem lenne radioaktív. :-)
(222-es tömegszám, és 0,0036 W/mK hővezetési tényező.. Persze lehet, hogy a bomlása során keletkezett alfarészecske nem megy messze az üvegen és levegőn át sem, szóval így, ha nem lélegezzük be, nem is biztos, hogy veszélyes, csakhogy a felezési ideje kb 3,8 nap, szóval nem okés.

Foglalkoztat a gondolat, hogy nincs-e valami óriásmolekulájú szerves vagy más gáz, ami még jobb lenne, de hirtelen nem tudok ilyet. Talán a bután érdekes lehet. Ennek a molekulasúlya 58, és ha az aron/CO2 arányában csökkentem, akkor kb 53-as tömegszámú virtuális nemesgáznak felel meg, ami jobbnak tűnik, mint az argon.
Kérdés, hogy lehet-e kapni tiszta butánt.
Hátránya: -0,5 fokon folyékonnyá válik, tehát ha bent 20 fok van, akkor a külső üvegfelületen tutira lecsapódik, ha kint mondjuk -15 van.

Asszem mese nincs, marad a corgon, mint hozzáférhető lehetőség.

hjozsi