[elektro-etc] thermopan

[jhidvegi]

Hofferek Attila wrote:

> És azt hogyan, megragasztod az üveget, alul, felül lyukat hagysz,
> belefújod a gázt, és a lyukakat is beszilózod?

Nem biztos, hogy szilózom, de kb ez lenne a menet.

> Tiszta argont, vagy
> corgont is jó? A co2 az üvegház gáz, jó lehet elvileg, nem? :-)

:-)) Itt nem ez a jellemzője a lényeg. Túl kicsi réteg ahhoz, hogy valamit
is beleszóljon a sugárzásba. Viszont a hőszigetelés, tehát a gáz hővezető
képessége az fontos. Ennél meg minél nagyobb a molekula, annál jobb a
hőszigetelés. Főleg, ha gömbszimmetrikus (1-gyel kevesebb szabadságfoka
van, tehát nem tud a molekula forgási energiát felvenni ütközéstől, csak
mozgásit).

Nekem csak corgon szokott lenni, szóval azzal csinálnám. Az a 15% CO2
talán nem sokat számít.

Sőt, ha igaz ez az anyag, ennek is a 4-edik oldalán lévő táblázat, akkor
abszolút nem számít:

http://www.mahebak.hu/cikk/VEDGAZ11.pdf

Mindkettőnek 0,016 W/mK a hővezetési tényezője. Ez csak úgy lehet, hogy a 
CO2-nél megvan az eggyel nagyobb szabadságfok, mert amúgy az argon 
atomsúlya 40, a CO2 molekulasúlya meg 44, tehát jobbnak kéne lennie.
A kripton (kb 84, hővez: 0,0093 W/mK) még jobb lenne, de azt nemtom, hol 
lehetne szerezni. A villankörték összetörése nem jó módi. :) A xenonról 
nem is beszélve (131, 0,00565 W/mK).

Az utóbbinál egy 16mm-es rétegre 0,4W/m2K hővezetési tényező jönne ki csak 
belül, ami sokkal jobb, mint az argon 1W/m2K-ja. Igazán nem értem, miért 
nem ezt használják. Lehet, hogy drága gáz, de marha kevés kell belőle. Ha 
a gyártónak volna, pl 1 db 150 baros palackja, amiben, ha akkora, mint a 
kis corgon, tehát kb 10 literes, az 1,5m3 gázt jelentene kb, legalább 
40-50 db ilyen üveget meg lehetne vele tölteni. Ha meg nem megy mellé, 
vagy nem áramlik át veszteségként a fele, csak pici, akkor 70-80 db-ot is. 
Mennyibe kerülhet a xenon?

Ugyan biztos nem könnyű befogni, de a radon még jobb lenne, ha nem lenne 
radioaktív. :-)
(222-es tömegszám, és 0,0036 W/mK hővezetési tényező. Persze lehet, hogy a 
bomlása során keletkezett alfarészecske nem megy messze az üvegen és 
levegőn át sem, szóval így, ha nem lélegezzük be, nem is biztos, hogy 
veszélyes, csakhogy a felezési ideje kb 3,8 nap, szóval nem okés.

Foglalkoztat a gondolat, hogy nincs-e valami óriásmolekulájú szerves vagy 
más gáz, ami még jobb lenne, de hirtelen nem tudok ilyet. Talán a bután 
érdekes lehet. Ennek a molekulasúlya 58, és ha az aron/CO2 arányában 
csökkentem, akkor kb 53-as tömegszámú virtuális nemesgáznak felel meg, ami 
jobbnak tűnik, mint az argon.
Kérdés, hogy lehet-e kapni tiszta butánt.
Hátránya: -0,5 fokon folyékonnyá válik, tehát ha bent 20 fok van, akkor a 
külső üvegfelületen tutira lecsapódik, ha kint mondjuk -15 van.

Asszem mese nincs, marad a corgon, mint hozzáférhető lehetőség.

hjozsi