[elektro-etc] Bp-Pécs

[Abraham Gabor]

> A nagyfiam 17 éves. Mit mondhattam neki?

Hogy tanuljon nyelvet.
Meg legyen a lehetosege, ha menni akar, de kuldeni nem kell szerintem.

"A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak."
(Goethe)

Ha lehet, menjen ki egy kicsit dolgozni. Lasson vilagot.
Aztan dontson szabadon, hol akar elni.
(Lanyom kiment egy evre gimnaziumba. Hazajott, leerettsegizett,
aztan kiment baby sitter-nek egy evre, most itthon jar egyetemre.)

> Én mindig is ragaszkodtam ehhez a városhoz, akármilyen beteg,
> itt érzem jól magam. Akinek nincs ilyen kötődése, jobban jár ha elmegy.

En 1980-ban voltam 16 evesen kanadaban a rokonaimnal (nagynenem,
unokatestvereim).
Mai esszel elkepzelhetetlen, mekkora volt a kulonbseg az akkori magyar es
amerikai viszonyok kozott. (Ott lattam eloszor mikro sutot, faxot.
Azt sem tudtam,  hogy leteznek ezek a dolgok.)
Hosszasan gyozkodtek, hogy maradjak ott.
Nem voltam hajlando, pedig nagyon tetszett az a vilag.
Szerencsere ma mar nem veglegesek ezek a dontesek. Lehet jonni, menni
szabadon.

Gabor