[elektro-etc] szomszed remix

[Beka]

Hello István!

>> Mondja az ügyfél, hogy már majdnem két hónapja, de a szomszéd
>> még mindig nem érti, hogy mi csak akkor mosunk éjjel, ha ő házimozizik.
>> Gondolom kell még neki egy kis idő, mire megérti a dolgot...
> Én hasonlóan jártam a szomszéd sráccal...

Vannak ilyen történeteim, de nem illettek a HIX mókába.
Vagy személyesek, vagy valami...

Szóval bemegyek, nagy hall, balra a szülők szobája, jobbra a gyerekeké.
Jobbra a kis vékony gyerekszobában van a számítógép.
Rettenetes zaj jön a szomszédból.
Valaki üvöltözik, lehet hallani / érteni minden szavát.
Jesszus!
Nézek sajnálkozva az ügyfélre.
Á...
Semmi gond, csak a festők, lakásfelújítás van.
Hát nem mondom, jó vékony fal lehet, ha így áthallatszik.
Igen, egy lakás volt valamikor, vékony válaszfalat húztak.
Át is törték a falat a melósok, mikor a galéria vázát rakták össze.
És már kezdi is a történetet:

Cigányok költöztek a szomszédba.
Három gyerek, szülők, nagymama.
Tiszták voltak, dolgoztak, jól öltöztek.
Rendes népek voltak, néha egymásra hagyták a gyerekeket akik
együtt tanultak, vagy csak úgy összeültek beszélgetni, szomszédolni.
Egy apróbb probléma volt csak velük, és az a reggeli üvöltözés!
Mindenki mindenkivel mindenért üvöltött!
Ez sem lett volna olyan nagy baj, csak hogy egy órával korábban keltek!
Nem nyújtom, az lett a vége, úgy gondolták vissza fognak zörögni.
A gyerekek találták ki, hiszen ők keltek kényszerből egy órával korábban.
Azt játszották, hogy hajnal négy felé felkeltek, és iszonyat lármát csaptak.
Ügyfél mutatta az eszközöket. (kereplő például)
Néztük a gyerekeket az asszonnyal.
A hat éves kislányom az ülőlabdáját dobálta a falnak átszellemült arccal.
Zajongtak a gyerekek egy darabig, aztán visszafeküdtek aludni.
Reggel a lépcsőházban szokásos udvariaskodás, szó se az éjjelről.
Néhány nap kellett, de elérték a célt.
Néha néha még átszűrődött egy egy hangosabb szó,
de az is csak arra vonatkozott, hogy a többiek legyenek csendben...

    Géza