[elektro-etc] Ime az igert parkolasos tortenet

[Oldradio]

Várom az ügyfelet a kapuban. Megérkezik. Együtt csóváljuk a fejünket. Az 
utcában található egyetlen zöld folton egy autó parkol. Szörnyű! A mi házunk 
előtt is ez volt, kezd bele az ügyfél az alábbi történetbe:

Kerítés, kis zöld fűsáv, járda, széles virágos terület, úttest. Így néz ki 
nálunk az utca. A feleségem imádja a virágokat! A járda és az úttest közti 
részt teleültette mindenféle színes virággal. Egyik este ücsörgök a 
fotelben, az asszony hangja töri fel a csendet. Gyere ki Józsi! Gyere ki! 
Kimegyek, s azt látom, hogy az utcai virágos kert közepén egy kis piros 
régiféle BMW parkol. Én nem vagyok oda a kertért, de ami sok az sok! Ott 
toporogtunk az autó mellett. Pár perc telhetett el, s előkerült a kocsi 
gazdája. Egy szép nagydarab fiatal gyerek volt. No az asszony egyből 
nekiesett, hogy mégis mit képzel? Hát még nem a gyereknek állt feljebb! Még 
hogy ő nem parkolhat az út szélén? Mutattuk neki, hogy ez egy kert. Azt 
mondta le van szarva a kertünk, beült az autójába, és elhajtott. Ott volt a 
rengeteg virág összetaposva, földbe döngölve. Hazajött a fiam. Kérdezte az 
anyját, mi a baj? Mert nagyon látszott ám az asszonyon, hogy ki van sírva a 
szeme. Mutatta a nejem a gyereknek a kertet, meg elmesélte mi történt. Hát 
jobb hogy nem volt otthon a fiam! Amilyen méregzsák az a gyerek, biztosan 
nekimegy a MBW-nek csákánnyal. Én lakatos vagyok. Gondoltam csinálok valami 
csődarabokat betonkockával, s beásom őket körbe a kert szélénél. Aztán meg 
betonvasat hegesztek rájuk körbe. Nem tetszett az asszonynak az ötlet, azt 
mondta ez nem börtön, hogy bevasaljam, hanem ez egy kert! A ház ablakaira 
sem engedett rácsot szerelni, mondván ez nem börtön! Viszont a kerítés felé 
mehetett a három réteg szögesdrót, pedig annak sincs túl jó hangulata. A 
fiam munkagépkezelő. Egyik nap megjelent a barátaival, s egy teherautóról 
gyönyörű fehér színű sziklákat dobáltak le. Azt mondták, valami építkezés 
alapjából ásta ki őket a markológép. Ezeket az asszonnyal még aznap délután 
beástuk körben a kert szélénél. Nagyon tetszett neki, csak az volt a 
panasza, hogy fehérek a sziklák. Mikor tizedszerre mondta, hogy csak ne 
fehér lenne, akkor elegem lett belőle! Bementem a boltba, vettem egy 
nagydoboz fűzöld festéket, és befestettem vele a sziklákat. Olyan szép lett, 
hogy valami csuda! Pár nap telhetett el. Ülök a fotelban, a nap már lement. 
Hallgatom a csendet, az asszony olvas az állólámpa hangulatos fényénél. 
Egyszer csak éktelen csörömpölés hallatszott az utcáról! Kinézek, s azt 
látom, hogy megint ott van a kis piros BMW a kertben. Nem vette észre a 
fűben a zöld sziklákat, s pontosan úgy tett, mint előző alkalommal. 
Kimegyünk az asszonnyal, nézzük most mi lesz. Kiszállt a nagydarab 
fiatalember, s észrevéve a sziklákat, amikre felakadt, éktelen haragra 
gerjedt. Voltunk mi minden, csak tisztességes keresztények nem! Annyira 
felmérgesedett az a gyerek, kirángatta az egyik sziklát a földből, felkapta, 
s a kerítésen keresztül ránk akarta dobni. Persze a rendőrségen később azt 
vallotta, hogy nem ránk, hanem csak az autónkra. A kerítés nálunk fehérre 
festett vastag vascsövekből van. Magam készítettem bontott fűtéscsövekből. A 
fehér kerítés jól látszott a sötétben, de a felette húzódó három réteg 
szögesdrót az már nem! Ha az a szögesdrót ott nincs, hát agyon is csap 
bennünket az a szikla! De a szikla visszapattant a szögesdrótról, s pont 
mellbe találta a fiatalembert! Az meg egyből eldőlt! Leült a földre, s jól 
láthatóan fuldoklani kezdett. Szerintünk nem lett volna kár érte, de azért 
kihívtuk a mentőket, meg a rendőröket. A mentősök szerint a fiatalembernek 
pár bordája biztosan eltört. A rendőrök szerint, pedig hivatalból 
feljelentik a gyereket garázdaságért. De mi lesz az autóval a kertünkben? 
Azt nem viszik el? A rendőrök szerint az nem az ő dolguk. Másnap délután 
hazajött a fiam valami vidéki munkából. Meglátta a virágoskertben az autót. 
Látszott a rajta, mindjárt tesz valami rosszat, de aztán éppen idejében 
elmeséltük neki, hogy mi történt előző este. A gyerek jót röhögött a dolgon, 
de az nagyon nem tetszett neki, hogy a rendőrök nem vitték el az autót. 
Másnap elhozta egy barátját, aki egy közeli raktártelepen dolgozott. 
Nézegették a piros BMW-t a kertben, majd elmentek. Egy jó óra múlva 
visszajöttek egy villástargoncával. A targonca hipp hopp kikapta az autót a 
virágoskertből. Tanakodtunk, mi legyen vele. A fiam be akarta dobni a közeli 
patakba. Abból baj lesz, majd téged is elvisznek a rendőrök! Persze az autót 
azt nem vitték el! (háborgott a fiam) Tegyük keresztbe, mondta a fiam 
barátja. Hová keresztbe? Hát az útra keresztbe! Akkor csak elviszik a 
rendőrök! S így is lett. Az autó ott állt keresztben az utca közepén. 
Kijöttek a rendőrök, persze nem azok akik este voltak. Tanakodtak egy 
darabig, majd jött egy lopós autó, és elvitte a kis piros BMW-t.