[elektro-etc] Sotetek-e ...a zoldek ?!

[jhidvegi]

> Ha az emberek zome megtudna a rekacio nagysagrendjet, orulne neki,
> hogy olyan biztos tavolban van.. :-)

Én meg örülnék neki, ha az emberek zöme képes lenne nagyságrendekben 
gondolkodni egyáltalán. :)

> a geotermikus energia maghasadas alapu? nem tudom, de gyanus, hogy
> nem. mi hasad mive? es a rendszer mitol stabil ?

Nem tudom, mi mivé hasad, ahogy azt se tudom, hogy a ház falában lévő 
téglában, amiben szintén van maghasadás, mi mivé hasad. Elég sokféle nem 
stabil atom van a földben, sokféle izotóp.

Csak ugye megint a nagyságrend. Hogy is van egy gúla vagy kúp térfogata? 
Alapterület*magasság/3, ugye? Egy m2-es alapterülethez a föld anyagából 
6370km magas (vagy inkább mély) az bő 2millió m3 anyag. Ebben a 
térfogatban keletkezett összes hőnek ezen az egy nyamvadt m2-en kell 
távoznia. És látjuk, hogy nem forró a föld felszíne ugye? Szóval nem 
olyan sok az a hő, ami magahasadással keletkezik, csak a hőfokesés nagy 
a bazi nagy út miatt, amin ki kell jönnie a hőnek.

Tulajdonképpen minden égitestben van ilyen hőforrás tudtommal. Ezért 
aztán minél nagyobb, annál forróbb a közepe. A holdunk se hideg belül, 
de már teljesen át van "fagyva", tehát a holdon már nincsenek, nem 
jöhetnek létre vulkánok.

Azt nem tudom, hogy ha megszűnne máról holnapra a hőforrás (atombomlás), 
akkor mennyi idő múlva lenne valami látható, mérhető hőfokesés, de a 
hőkapac baromi nagy, tehát nagyon sokáig lenne még nagyon meleg belül. 
De ekkor előbb-utóbb megszűnne a vulkáni tevékenység, és vége lenne a 
földi életnek.

Ja, és van persze egy másik forrás is: az árapály jelenség, ami a 
szárazföldre is nyilván hat, ez a föld forgási energiájából táplálkozik, 
de nem tudom, ez mekkora teljesítmény, még csak megsaccolni se tudnám. 
Az atombomlásból származót meg lehet saccolni úgy, hogy megméri az 
emberfia a föld anyagának a hővezető képességét sok-sok helyen, és 
ugyanitt egyúttal hőfokgradienseket is.

A föld forgási energiája se semmi, az biztos. A hold felemelkedése is 
ennek a rovására történt, nem emléxem, mi volt a kezdeti, legalacsonyabb 
magassága (valamikor tudtam), de az árapály viszi fel a holdat egyre 
magasabb pályára. Ezt számítások nélkül, pusztán kvalitatíve is be lehet 
látni. Ha ezt csapolnánk meg (árapály erőmű) az tehát nem nukleáris, 
pusztán mechanikai eredetű energia lenne. :-)

A föld forgási energiája, ha a sűrűsége egyenletesen lenne 5,5kg/dm3, 
akkor a 0,5*theta*omeganyégyzetből (ahol theta asszem, 2/5*M*R^2), 
E=2,56e29J. A valóságban biztos kevesebb, mert belül nehéz a föld, de 
1,5-2 e29J biztos megvan. Ha ezt (2e29J-t) beosztanánk 10milliárd évre, 
akkor is 630GW kéne az elfogyasztásához. :)

Hátmég, ha a napkörüli mozgás energiájából tudnánk kicsatolni! Az meg a 
30km/s sebesség miatt elképesztően nagy: 2,7e33J. De hát ebből el se 
tudom képzelni, hogy bármit is hogy lehetne kicsatolni.

Nna meg kell elégedni a nap hozzánk jövő energiájával, ami nem is olyan 
kevés, 1,27e17W, mínusz a visszaverődések. A felvetett cikk alapján az a 
legjobb kérdés talán, hogy mi az a módi, aminek a létrehozása a 
legkisebb környezeti hatást váltja ki ennek a kihasználásában.

hjozsi