[elektro-etc] windows jelszo törés

[Famulus Számítástechnika]

> De ez az igekötos móka, amit famulus dolgai kapcsán már ezerszer megírtak 
> itt sokan, azért már mégicsak...

magyarisztanban
ahogy mongyuk, ugy irjuk ...

Amugy meg c.) bekezdes, ha akarom...

KJ

131. Az igekötos igék sajátosan viselkedo összetett szavak.

  a) Ha az igeköto közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) elott áll, 
egybeírjuk vele: átad, benéz, felnyit v. fölnyit, lebecsül, visszaszerez; 
kiállítani, megtartó, eldobott, szembeállva; stb. Hasonlóképpen: megtartás, 
szembeszállás stb. - Igekötok lehetnek a következok: abba-, agyon-, alá-, 
át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elo-, elore-, fel- v. föl-, 
félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, 
hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül-, közbe-, közre-, külön-, le-, 
meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, 
szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, 
végig-, vissza- stb.
  b) Ha az igeköto követi az igét (vagy igenevet), különírjuk tole: pihend 
ki (magad), hagyj fel (ezzel), üljünk bele, menjetek elore, ne sározd össze, 
nem nézve oda, (akkor) ültünk le, (ti már) mehettek vissza stb.
  c) Az igeköto külön szó marad, ha közte és igéje (vagy igeneve) között más 
szó is van: el ne késs, le nem tenné, újjá is építjük, közre kell bocsátani, 
haza szabad menni, föl sem véve stb. Hasonlóképpen: be nem avatkozás, meg 
nem értés stb.
  Az igekötok különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is 
utal: annak jelöloje, hogy az igeköto a közvetlenül utána álló igéhez 
tartozik-e, vagy az ezt követohöz. Más és más tehát: megvan húszéves, de: 
meg van töltve; megfogom a lepkét, de: meg fogom nézni; leszokott a 
dohányzásról, de: le szokott utazni vidékre; beleszeretett a lányba, de: 
bele szeretett volna szólni; elleszek nélküle, de: el leszek fáradva; 
megtudták a hírt; de: meg tudták javítani; stb.
  d) A megismételt igekötok közé kötojelet teszünk, és együttesüket 
egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz, le-leereszt, meg-megállt, 
össze-összevesznek; elo-elotuno, vissza-visszatérve; stb. Hasonlóképpen: 
vissza-visszatérés stb.
  Az ellentétes jelentésu igekötoket kötojellel kapcsoljuk össze, és 
különírjuk oket az igétol (vagy igenévtol): ki-be járkál, le-föl sétál, 
ide-oda tekinget; oda-vissza utazni, elore-hátra pillantva; stb. 
Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb.
  Különírjuk az igétol (vagy igenévtol) az összevissza, szerteszéjjel, 
szerteszét határozószókat is: összevissza beszél, szerteszéjjel szórták, 
szerteszét szórva stb. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb.
  e) Az igekötoül is használt határozószót különírjuk akkor, ha határozószói 
szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt), de: abbahagy; 
fenn v. fönn maradt (a padláson), de: fennmarad v. fönnmarad (a neve); (nem) 
félre állt (hanem középre), de: (tapintatból) félreállt; ide jött (nem a 
szomszédba), de: idejött hozzám; stb.
  Az igekötovel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétol (vagy 
igenévtol), ha világosan személyes névmási szerepu: hozzá (= ohozzá) ment 
feleségül (nem hozzád), de: hozzájárul (valamihez); neki (= oneki) megy a 
levél, de: nekimegy (a szekrénynek); (csak) rá (= orá) gondolok, de: (rossz) 
rágondolni is; stb. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes 
szám harmadik személyu alakoknak: hozzám adták feleségül, nekünk jött a 
csomag, mindig rád gondolok stb.