[elektro-etc] Csak fogom a fejem...

[jhidvegi]

Hofferek Attila wrote:

> Nem számoltad ki, fogadjunk. Mennyi ideje volt ez?

Igazad van, nem számoltam ki. Akkoriban az árak ugye annyira stabilak és 
egyformák voltak, hogy mindig tudtam a közértben a pénztárhoz érve, hogy 
mennyit fogok fizetni. Fejből tudtam az árakat!

Évi 3%-kal lett volna több a félrerakott pénz? Havi 300Ft, évi 3600Ft, 
10 év alatt 3600*1,03^10=48000 Ft. A következő évi már kevesebb.... A 10 
év elteltével 460ezer Ft körül jön ki, ebből levonom a berakott, el nem 
költött pénzt, ami 360ezer, a "nyereség" 100ezer Ft. Nem érte volna meg.

Aztán erősen megnőtt az infláció, és gyanús, hogy az itt-ott tárolt 
pénzek (a kis kockázatúak) jelentős értékvesztésen estek át.

Nem értek a dologhoz valóban, de az a sanda gyanúm, hogy ha régen nem 
ment az embernek jól, akkor abból még ugyan el lehet venni (hogy a 
gyerekeknek is még kevesebb jusson), és később annak az elkölthető 
értéknek a töredékével öregen villogni, de nem tartom jó üzletnek.

> Egy darab vállalkozásba fektetni pénzt sokkal rizikósabb, mint egy
> akármilyen részvényportfólión keresztül mondjuk százba.

Ez a részvényportfóliós dolog ugye a mai fiataloknak jelenthet hosszabb 
távú valamit. Azért a 80-as, 90-es évekre visszagondolva ez nem igazán 
volt módi az átlagember számára!

> De mitől megy tönkre, nem hinném, hogy attól, hogy nincs mit
> csinálnia.

De! Igen, attól. Van egy kerékvágás, amiben folyik az élete, és 
egyszercsak lehet tovább aludni, kevesebbet mozogni, nincs hova menni, 
nincs miért bármit is csinálni, főleg egy pl lakótelepi lakásban, ahol 
az ember csak elvan... Volt olyan kollégám, aki mély depresszióba 
zuhant, más hamar meghalt... nem egyszerű dolog ám ez, na meg az 
öregség!
Én azt állítom, hogy az ember attól az, hogy dolgozik, tevékenykedik 
valamit. Fiatalon persze megy a haverok-buli-fanta dolog, de ebbe 
beleöregedve elég gázos szitu jöhet ki.

> Mindig talál az ember valamit, amit csinálhat, amitől a
> saját szemében hasznos marad.

Max elképzelései lehetnek igazán, de vannak élethelyzetek, amikor már 
nem csinálhat semmit. Mondjuk örül, ha a wc-ig eljut, mert itt fáj, ott 
fáj, deszar, rosszulvagyok, kórházról kórházra járás, múlik az idő, 
minden egyre szarabb.... Addig próbálj te is élni, amíg fiatal vagy! 
Vagy légy szerencsés, és legyél egészséges öreg.

> Nem értékállóságról, hozamról beszélek.

Ha nincs értékállóság, akkor a korábbi, nem túl rózsás életszinvonalának 
egy darabját rakja későbbre, de annak csak egy része marad meg. Hozamról 
szó sincs! Ha lenne hozam (az érték, amit félretesz, gyarapodna), akkor 
a bankok nem élnének meg. Ami persze nem jelenti, hogy nincs olyan 
konstrukció, ami csak hoz valamit a konyhára.

> Értékálló még egy állampapír
> is, ami elég rossz befektetés. Általában infláció fölött teljesít az
> is.

Aztán vagy visszakapod, vagy nem. Ld Argentina. De nálunk is voltak 
békekölcsönök stb.

De a lényeg, hogy nem nagyon volt vagy van az átlagnak miből 
megtakarítani. Vagy ha aszondod, hogy igen, akkor mire a sok támogatásra 
való igény? Ha már a fűtést és a villanyt se tudja kifizetni, mit tudna 
megtakarítani? Vagy ez csak duma, és telik piára, cigarettára... és csak 
a politikai dumák miatt hőzöngenek a geeezeeertámogatásért a mai napig? 
Ki fizeti meg a még ma is 80milliárd forintot, ami erre megy?

hjozsi