[elektro-etc] Azonnali melegviz
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
Mon Nov 26 05:31:26 CET 2007
Papp Zoltán wrote:
>> Ez az adat biztosan hibás. 4,2MJ/h=1,167kW. Ez összemérhető egy
>> bojler fűtőteljesítményével, nagyon rosszul megcsinált nagyon hosszú
>> csőrendszer adna le ennyi teljesítményt. Ezért aztán:
>
> Hát azt nem tudom, hogy nem jól van-e megcsinálva vagy rosszul, de azt
> tudom, hogy hőszigetelve vannak a csövek és aki csinálta az biztosan
> nem szándékosan cseszte volna el, továbbá jó szakembernek is mondható.
Ezért mondom, hogy hibás az adat. Ha van még kedved foglalkozni vele,
inkább úgy kéne rárepülni a problémára, hogy kikapcsolt állapotban
megnézni, mi a fogyasztás, meg a keringetés bekapcsolt állapotában is.
> Múltkor ugyan 100m-re saccoltam a melegvízkört, de úgy gondoltam
> lemérem :) Beindítottam a melegvíz-keringetést, kb. 75s után kezdtem
> el érezni, hogy melegszik a visszatérő, így nagyjából ennyire
> saccolom, hogy körbeér a víz.
Aha. Ez már elég konkrét.
A cső 3/4"-os, azaz sugara kb.0,0095m,
> keresztmetszete kb.2,835e-4 m^2.
Na ez a vizeseknél máshogy van. :) Fura népség, nem jöttem még rá, hogy
egy 3/4 collos csőben mi a 3/4 coll. A kezemben van egy darab, a belső
átmérője 21,7 mm, tehát a keresztmetszete 370 mm2=3,7e-4 m2. Tehát bejön
egy 1,3-as faktor.
> A keringető szivattyú 2,2m^3/h-t tud hivatalosan, mondjuk számoljunk
> 2m^3/h-val (bár nem tudom, hogy mennyi lehet a tényleges
> teljesítmény-csökkenés).
Az ilyen szivattyúkra megadnak némi jelleggörbéket, de azok
nyomás-térfogatáram jelleggörbék. Nem könnyű a csőhosszból ebben egy jó
munkapontot kijelölni, mert még a kanyarok is számítanak.
> Tehát a cső minden egyes métere kb 8W-al fűt. Na, ez most fogalmam
> sincs, hogy sok vagy kevés. (valamilyen gégecső-szerűséggel szigetelt
> műanyag csőben megy a melegvíz).
Ha levegőben szabadon álló cső lenne, akkor kb ez lenne:
A cső külső átmérője (megintcsak a kezemben lévő darabról lemérve): 25,7
mm, 1 méternyinek a felülete 8 dm2. Ha a melegvíz 50 fokkal lenne
melegebb a környezetnél ez kb 40W hőleadással járna. Gégecsőben ez
valszleg sokkal rosszabb, meg ha még be is van vakolva vagy betonban
van... de azért nem elhanyagolható. Ez a 8W/m közel állhat a valósághoz.
De hogy ez jól el van cseszve, az biztos. Egyrészt ezért, mert nem
gégecsőbe kellett volna rakni, másrészt nem kellett volna ekkora
keresztmetszetet használni. De hát ez van. Én is tapasztaltam, hogy a
vizesek képesek 3/4-edes csővel kiállni a zuhanyhoz is, aztán megy a
zuhanycsőben a kevert (!!) víz egy másfél méteres darabon 5-6mm-es belső
átmérőn. :-) Akkor mi a francnak kell vízáganként 3/4-edes cső? Hogy egy
évig kelljen várni, míg odaér a víz a bojlerből?
Azt viszont nem képesek megoldani, ami az elektromosoknál evidencia,
hogy egy fogyasztó bekapcsolásának a hatására ne történjen jelentős
fesz-esés. A vizeseknél az van, hogy ha kinyit az ember egy mosogató
vízcsapot, akkor a fürdőben lekonyul a víz a francba. Pedig megoldható,
mert az utcán biztos megmarad a nyomás.
Melegvíznél bejön még ez az odaér probléma, ezért úgy kéne megcsinálni,
hogy legyen egy központi hely, ami a vízvételi helyek valamiféle
súlypontjában (geom. középpontjában) kellene, hogy legyen. Illetve
ekörül csinálni valami nagyobb keresztmetszetű agyonszigetelt, de nem
hosszú körcsövet, amiben van a keringetés. Innen viszont a lehető
legvékonyabb csövekkel eljutni egyenként az egyes melegvízvételi
helyekig. Ezeket a csöveket már nem kell szigetelni sem. Ha jól vannak a
betáp és a körcső keresztmetszetek megszabva, és hozzájuk a leágazók
elég kis keresztmetszetűek, akkor szinte észrevehetetlen, ha kinyitja
valaki valamelyik csapot. Asszem a lakótelepeken ezt megoldották
valahogy, mert amikor ott laktam, sosem éreztem, hogy valaki más is
haszálta volna a vizet. Sem a hidegnél, sem a melegnél. Igaz, hogy csak
a 3-adik emelet volt. Valszleg itt valaki nagyon kiszámolta, kitalálta,
aztán a vizesek nem önállóskodhattak, meg volt pontosan, mit kell
csinálni, és azt kell bambán végrehajtani.
Lehet, hogy a családi házaknál abból indulnak ki, hogy kevés ember lakik
ott, úgyse nyitják ki egyszerre ezt is, azt is... pedig dehogynem! Ha
szerencsétlenül sikerül, akár valaki le is forrázza magát a
fürdőszobában azért, mert másvalaki máshol megnyitja a hidegvizet. :)
Ez a másik, talán még fontosabb oka, hogy nem értek egyet a
nyomáscsökkentős bojlerrel. Ugyanis a hidegvizi nyomás fogyasztásfüggőbb
lesz, mint a melegvizi, és létrejön ez a fenti szitu elég könnyen. Ha a
bojler is hálózati nyomáson van, akkor megvalósítható az is, hogy a
zuhanyozó észre se veszi, a hőmérsékleten, hogy valaki más akár hideg-,
akár melegvizet vesz. Én piciben meg is csináltam, ki is próbáltam,
tényleg nem nagyon venni észre, bár itt igen kicsik a méretek. De ebből
a szempontból ez lényegtelen.
hjozsi
More information about the Elektro-etc
mailing list