[elektro-etc] futesi homerseklet
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
Fri Nov 16 15:26:51 CET 2007
Moczik Gabor wrote:
> Az a baj, hogy a holtido nagy, tul nagy.
> Egy koraesti idoponttol masnap hajnalig eleg sokat valtozhat az ido
Akkor nem értettél meg. Pont az a zavarkompenzáció lényege, hogy a
holtidő válik lényegtelenné. Ha kint bármiért lemegy vagy felmegy a
hőmérséklet, azt azonnal érezheti a szerkezet, figyelembe is veheti, és
kész. A többi, már sokkal kisebb feladat marad a szabályozóra.
> Szabalyozasra atforditva, gyorsabb szabalyozast akarsz, de csak lassu
> hibajeled van.
Ez nem holtidő, hanem a zavaró jellemző lassúsága, ami csak javítja a
helyzetet. Ez a zavarkompenzáció a gyors változást is le tudná reagálni.
(Azaz van holtidő, mert a falaknak van jó nagy tömegük, ezért ha kint
eddig hideg volt, és 1 óra alatt valami nagy széllel jönne 10 fokkal
melegebb levegő, emiat a szerkezet levenné a fűtést, az gáz lenne,
hiszen a fal nem biztos, hogy belül nem lenne még jóval hidegebb.
Kivéve, ha kívül igen kis hőkapacitású, vastag hungarocell van, és az
egész fal gyakorlatilag belső hőmérsékletű. Ekkor tök jól reagálna.)
>> Elektromos példa: legyen fordulatszám szabályozás vmilyen elektromos
>> motorral.
>> Itt ugye a fő zavaró jellemző pl a terhelés. Ha megnő a terhelés,
>> megnő a motor árama. Ha ezt érzékeljük, és a tápfeszhez bambán
>> hozzálökünk jó gyorsan egy olyan feszültséget, ami arányos a motor
>> áramával, akkor
>
> Ez nem egeszen azonos!
De igen. Van miért nem szerinted?
> Itt egy jobb villanymotoros pelda:
> Motor-tokmany-menetfuro, zsakfuratba menetfuras. Egy 0.5kg-os tokmanyt
> hasznalva megakadalyozhato egy 5-os menetfuro eltorese a furat vegen,
> motoraram-meres alapjan?
Ez nem, de egész más szabályozandó jellemzőt választottál ugyanarra a
zavaró jellemzőnek a mérésére alapítva. Ez így nyilván nem megy. Az
általam vázolt esetben tuti eltörne a menetfúró. De ott
fordulatszám-tartás volt a cél. Ha ezt egészítem ki áramérzékeléses
terhelés-érzékeléssel, akkor a hirtelen terhelésváltozás hirtelen
áramváltozást is jelent, amivel már egész stabil fordulatszám képezhető
(ez volna ugye az ixr), de a pontossága kérdéses, mert nem szabályozás
így még. Viszont egy szabályozót fölérakva a pontosság létrejön, és a
gyors reagálás is megmarad. A fúrógépemen tapasztalom, milyen gyorsan
reagál a terhelésváltozásra. Ebben nincs szabályozás, csak ixr.
Jószerivel úgy viselkedik, mint egy eszterga főorsó. :-)
Amit te hoztál fel, az nem is tudom, milyen paraméterekkel lehetne
jellemezni, ha zavarkompenzációt akarnám bemutatni rajta. Mit kéne itt
állandó értéken tartani, és mi lenne az, ami ezt legfőképpen
akadályozza? Ha megmondod, azzal a feladat is megvan és a megoldás is.
(Nem szabályozástechnikai kérdés a létező megoldás, de kb így nézne ki:
állandó fordulatszámmal nyomulni a lyukba a menetfúróval, és ha a
nyomaték fölé nő egy korlátnak, akkor megcsúszik egy kuplung, ami után
már csak kis tömegek vannak. Ha én fúrok menetet kézből, akkor érezni
szoktam, mikor szorul meg a menetfúró, és kikapcs, aztán a lendület
miatt létrejön még kb 10 fok továbbfordulás, de én engedem a gépet
elfordulni. Kellemetlenebb, ha kézből fúr az ember nagyobb menetet, hogy
a létrejövő nyomaték miatt oldalirányú erők is létrejönnek a gép
megfogása következtében. Ezt úgy lövöm ki, hogy az oldalirányba álló
műanyag fogantyú lyukába betolok egy 70-80 centis keményfa nyelet, és
ennek a végét fogom. Minél nagyobb a kar, annál kisebb az oldalirányú
erő. Ha két kar lenne, és 3 kezem, akkor szinte nullára lemenne. Ez
fontos a menetfúró menet közbeni megszorulása szempontjából. Így simán
fúrok 12-es meneteket is. A 16-osnál már vannak gondok, ha hosszabb
vasba kell, már nem biztos, hogy elég nyomatéka van a gépnek.)
hjozsi
More information about the Elektro-etc
mailing list