[elektro-etc] arok-fa

[jhidvegi]

Famulus Számítástechnika wrote:

> OTT el tud szivarogni a talajba....mert
> ott homokos...vizatereszto, emitt meg
> nem, mert agyagos, vizzaro....

Ez csak a rekkenő hőségben, nyári szárazságban támadó nagy zivatar 
esetén ér valamit. Amikor belvizes az egész környék, akkor a homokos 
talaj lehet ugyen vízáteresztő, csak nincs hova áteresztenie.

> Az utalapban terhelestol fuggoen
> elofordulnak olyanok, mint
> agyag, (zorban fele) meszkozuzalek,
> kohosalak, soavany beton.

Meg az a kő, amit a vasút is használ, meg sokféle lehet még, ami tud 
stabil alapot adni. A sovány beton már inkább feljebb használatos, 
nemde? Kisterhelésű mellékutcákban közvetlen aszfalt alá is használják, 
ezt nemcsak láttam, hanem meg is beszéltem az építőkkel itt a környéken. 
Elsőre nem is tünt betonnak.

> Namost barmelyik is az utalap
> egy biztos !!! a hajlitast ezek a
> merev anyagbol keszult alaptestek
> tores nelkul nem birjak. ...es
> csak csontszarazon  kemenyek, tartosak.

Nna ez az egy biztos, hogy nem biztos. Ez a soványbeton (a valódi nevét 
elfelejtettem) pont azért jó, mert képes "helyezkedni". Ez nem fog 
szarrá repedni úgy, ahogy a tömör beton, aminek a repedése aztán jól 
meglátszik az alszfalton is. A vasúti töltés sem reped. :-) Meg a 
mészkőzuzalék sem.

> A sulyt>>nyomast ami az ut tipikus terhelese azt igen...jol birjak
> addig amig alattuk nem "folyik odebb" a nedves, puha altalaj.

Itt jön a helyes építés műszaki kérdése. Létezik az a mélység, amit 
elérve már nem történhet ilyesmi. Ha már magának az alaptestnek a tömege 
sokszorosa akár egy sor kamionénak is, akkor nemigen mozdul az már el. 
Persze elspórolni mindent lehet.

> De amint az altalaj enged az utalapnak a terheles hatasara
> az ut megsullyed, vagy rossszabb esetben az alaptest el is torik.

Mindkettő elég képtelenségnek tűnik, és szarvas hibára utal az én 
szememben.

> Ha az alap eltorik akkor pedig az aszfalt reped folotte!

Ez különösen erős hibára utal. Aki ilyen utat épít, az valamit rohadtul 
nem tud.

> A repedt aszfaltbol pedig napok alatt katyu lesz....

A kátyú máshogy lesz, ahhoz régifajta, agyontoldozott-foldozott út kell. 
Autópályán még az életben nem láttam kátyút.

> Ha nem torik el csak egyenetlenul sullyed
> akkor meg "dobal, hintaztat, osszevissza lejt" az ut...

Ilyen házat is láttam már. Elfelejtették alapozni (vagy inkább marhára 
nem volt rá pénz sok-sok évtizeddel ezelőtt), a fal lesüllyedt különféle 
helyeken különféle mértékben, az ajtók aljából minden évben le kellett 
szedni valamennyit, ha be akarták tudni csukni, de már sehol se 
stimmelt. Végül pár éve úgy megroggyant, hogy le kellett bontani az 
egészet.

> Nem ertem miert olyan nehez elfogadni, hogy
> a pango viz nem jo az ut kozeleben ...es az
> ut alatt csontszaraz terueletnek kell lennie.

Nem nehéz elfogadni, csak nem lehet megérteni, hogy ha az egész 
környéken a talajfelszíntől 30 centire van a talajvíz szintje, akkor 
szivattyúk nélkül hogy lehet az út alatti részt szárazabban tartani! 
Vagyis értem: alkalmas alaptestet kell képezni, ami állhat vízben, az út 
meg jóval, akár egy bő méterrel is magasabb lehet, mint a környező 
talajszint.

> Vannak persze helyek, ahol kb. eleg a
> nyers anyafoldre leonteni az aszfaltot es
> az ott orok idokig jo marad, mert az
> altalaj, meszko, agyag, bauxit tartalmu....

Nem, itt sem szokták ezt csinálni. Tudom, mert ahol lakom, az pont egy 
ilyen környék. Szépen, jó mélyen kiássák a nyomvonalat, feltöltik arra 
alkalmas anyagokkal, és az aszfalt alatt ez az igen sovány beton van. 
Volt, ahol erősebb betont használtak, ott meg is jelentek a nagy 
keresztbe és más irányba történő repedések.

Az általad leírtakból nekem úgy tűnik, hogy még mindig rengeteg, 
valszleg elavult techológiát használnak országszerte - bár remélem, 
nincs igazam.

hjozsi