[elektro-etc] volt adócsökkentés -pénzügyek

[jhidvegi]

Huszti Andras wrote:

> Ha en tudtam volna, hogy a szakmunkas aranyat fog erni egyszer akkor
> elmegyek inkabb a gepiparba dolgozni. Most mar verhetem a fejem a
> falba, villamosmernok leszek, ha akarom ha nem.

Ne félj, arra is jó nagy kereslet van. Ha közgazdász vagy jogász, netán 
bölcsész lennél, szarabb lenne a helyzet.

> A tulkezpzes ket oldalu dolog. Kitalaljak, hogy legyen mar a
> takaritonak is papirja. Ha nincs akkor nyilvan nem tud takaritani. Ez
> hulyeseg. Egy gyarba elkelhet a kepzet takarito, mig egy irodaban
> esetleg egy kepzetlen is eleg lehet. Van ennek a dolognak ertelme ha
> esszeruen csinaljak.

Ma már azért ez sem ilyen egyszerű. A régi takarítónéni már kiment a 
divatból. Takarító cégek vannak, nem pofonegyszerű gépeket és anyagokat 
használnak, ráhajtanak a hatékonyságra. Nyugatabbra már évtizedekkel 
ezelőtt is jellemző volt a takarítók rendszeres továbbképzése. Nagy 
károkat is tud okozni egy takarító, ha mittudomén úgy képzeli, hogy ezt 
a koszt a wc-ből most sósavval fogja felszedni, vagy olyat is láttam, 
hogy egy sósavas ballont hipóval takarított ki. (Kórház lett belőle, és 
nem csak ő került kórházba). Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy 
egy takarítónak vegyész diplomával kell rendelkeznie, de hogy elég 
tiszteséges anyag- és eszközismeretre van szüksége, ha hatékonyan akar 
dolgozni, az biztos.  De egy rakodómunkás is más volt régen, és más ma 
egy hipermarket jó magas polcokkal telerakott eladóterében a spéci 
targoncával dolgozni, miközben a vevők ott császkálnak körülötte.

> Nyilvan egy ugyfelszolgalatosnak nem kell diploma, de azert ertsen
> valamennyire ahhoz amit csinal. Persze ezt is esszeruen kellene
> csinalni.

Hát igen. Azért én már találkoztam olyan ügyfélszolgálatos kiscsajjal, 
aki úgy kente-vágta a műszerekkel kapcsolatos fogalmakat, adatokat, hogy 
csak lestem. Pedig amikor meghallottam a szokásos ifjú női hangot, 
kértem, hogy kapcsoljon valakihez, akivel műszaki dolgokról beszélhetek, 
mert lenne pár kérdésem.

> Szerintem manapsag az emberek hajalamosak a szelsosegre. Kitalalnak
> valamit es azt mindenhol bevezetik. Hulyebiztos jatszoter, nehogy a
> gyerek megtanuljon vigyazni magara.

Na igen. Cserébe elmarad pár primitív okú, de végzetes baleset. Addig 
nincs is gond, amíg a más gyerekével történik... Aztán később 
megtanulhatja élesben a veszélyekkel való szembenézést.

> Eddig nyilvan ezrevel haltak meg a
> gyerekek a jatszoteren. Hullahegyek... Kelljen mindenhez vegzettseg,

Úgy, ahogy mondod, ezrével haltak meg gyerekek banális, elkerülhető 
balesetektől, de legalábbis lettek nyomorékok, vakok, szakadt szét a 
fejükön a bőr alaposan... Csak az óriási gyerekszám mellett nem volt 
olyan feltűnő. Inkább egy gyerekkórházat kéne meginterjuvolni. Én nem 
tartom hülyeségnek, hogy egy játszótér legyen minél kevésbé 
balesetveszélyes. Semmiből nem áll, ha valami nem sarkos, szögletes, 
hanem lekerekített, vagy hogy nem felbetonozva van, hanem valahogy 
puhábbra eshet az a kölök. Esetleg valami faszerkezetbe nem tudja úgy 
berakni az ujját, hogy mozdulás után az ollóként vágja le. Van mire 
vigyázni.

A sima közlekedésben is, a felnőttekre is lehet vigyázni. Régen volt egy 
baleset, amikor egy trabit felnyársalt a korlátvas valahol a körúton. A 
vezetőn is átment. Ma már sehol nincsenek ilyen korlátok, mindenütt ez a 
kerek, egyedileg bebetonozott csőkorlát van, ami nem tud nyársalni. 
Sok-sok ilyen apróság változik az idők során a tapasztalatok alapján. 
Gyerekjátékok ne legyenek lenyelhetők, ne tartalmazzon mérgező anyagokat 
a festék... ebben nem tud a gyerek megtanulni vigyázni magára.

hjozsi