[elektro-etc] parkolás-apropó

[Famulus Számítástechnika]

No, hamar KRESZ...

Eles vita volt a
szaguldo elmeny autosok
kontra artatlan utazok temaban.

Most talaltam egy a KRESZ csatolt ertelmezest
az akkor emlgetett bizalmi elvrol...es bizony
KELL SEGITENI a szabalytalanul kozlkedonek
a menekulesben , tulelesben, akkor is ha ez
akkor nem etetszet sokkanak
( a gaborok....remlenek elsosorban)

KJ

Az ún. "bizalmi elvet" a jogszabály konkrétan nem fogalmazza meg, csak a 
bevezetőben utal rá.

Nyilvánvaló azonban, hogy a bizalmi elv alkalmazása nélkül folyamatos és 
biztonságos közlekedés nem képzelhető el.

Ennek lényege, hogy minden közlekedő joggal számíthat arra, hogy a 
közlekedés szabályait mások is megtartják.



A bizalmi elv alól azonban vannak lényeges kivételek:

!!!!!!!!!!



- aki maga is szabálytalanul közlekedik, eredményesen nem hivatkozhat arra, 
hogy bízott mások szabályos közlekedésében;



- senki sem bízhat abban, hogy a szabályokat mások is megtartják, ha a 
szabályszegés ténye számára már kellő időben felismerhető. Aki tehát már 
látja, vagy az "adott forgalmi helyzetben szükséges figyelemmel és 
elővigyázatossággal" történő közlekedés mellett látnia kellett, hogy a 
közlekedés egy másik résztvevője megszeg - vagy meg fog szegni - valamilyen 
szabályt, nem bízhat tovább a másik szabályszerű magatartásában, így abban 
sem, hogy a másik meg fogja szüntetni a szabályszegést, hanem köteles minden 
tőle telhetőt, elvárhatót megtenni a veszélyhelyzet megszüntetésére, a 
baleset elhárítására;

!!!!!!!!!!



- nem szabad biztosan számítani arra, hogy a közlekedés szabályait olyan 
személyek is megtartják, akiktől a szabályos magatartás koruk, testi 
fogyatékosságuk vagy más ok miatt felismerhetően nem várható el [vö. 43. § 
(4) bek. b) pont].



Az, hogy a szabályozás a "szükséges figyelemmel és óvatossággal" szövegrészt 
nem tartalmazza, nem jelent a korábbiakhoz képest tartalmi változást. A 
szükséges figyelem és óvatosság a 3. § (1) bek. c) pontja alapján továbbra 
is követelmény. Egyebek között erre alapozva továbbra is érvényes, hogy a 
bizalmi elvvel való kapcsolata változatlan, vagyis a vezetőtől a biztonságos 
és fegyelmezett közlekedés érdekében elvárható, hogy a mások által 
előidézett veszélyhelyzetet is köteles a konkrét lehetőségéhez képest 
elhárítani, illetve csökkenteni.

!!!!!!!!!!!



A mások veszélyeztetésének tilalma a közlekedés során általánosan 
érvényesülő követelmény. Az akadályozás és a zavarás csak akkor tiltott, ha 
indokolatlan. Indokolt lehet akkor, ha a jogszabály kifejezetten megengedi 
[pl. 33. § (1) bek.] vagy ha baleseti veszélyhelyzet elhárítása érdekében 
történik.

Veszélyeztetés: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét kár, baleset 
bekövetkezésének, a személy- és vagyonbiztonság sérelmének a lehetőségébe 
sodorja.



Akadályozás: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét annak szándéka szerinti 
menetében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzottól 
eltérő közlekedési magatartásra (pl. fékezésre vagy irányváltoztatásra) 
kényszeríti.



Zavarás: olyan magatartás, amellyel valaki más közlekedését nehezíti, a 
közlekedés más résztvevőjét megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy 
kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja vagy indokolatlanul 
leköti.



E fogalmak egybevetéséből kitűnik, hogy ahol a jogszabály "csak" a 
veszélyeztetést tiltja, anélkül, hogy az akadályozás tilalmára közvetlenül 
utalna, ott a jelentős akadályozás már veszélyeztetés lehet (pl. kijelölt 
gyalogos-átkelőhely vagy útkereszteződés megtévesztő sebességgel való 
megközelítése, amely téves reakcióhoz vezethet).



A jelentéktelen és indokolt akadályozás azonban megengedett (pl. nem 
hirtelen fékezésre kényszerítés).

!!!!!!!!!!!!



Az akadályozás és a zavarás részben szinonimák, a zavarás fogalma azonban 
szélesebb körű.

Aki zavar, nem szükségképpen akadályoz: így pl. zavar az a járművezető,

aki forgalmi előny szerzése érdekében a távolsági fényszórót indokolatlanul 
használja vagy indokolatlan esetben hangjelzést ad.*