[elektro-etc] Orked fanoknak 15.7-es full :-)

[Scheller Janos]

Örülök, hogy mégis sikerült vallásháborút kirobbantni. :-(((  Sosem 
értettem, hogyan tudnak az elektronok ilyen hatást gyakorolni az érzelmekre.
Azt gondolom az egyetemnek és főiskolának csak haszna van és aki teheti 
végezze el. Ami szerintem a legfontosabb, legalábbis amit én nagyon 
hiányolok magamból az a "mérnöki szemlélet",  legalábbis én így hívom. 
Ez valami egységes nyelv , egy szabályrendszer, gondlokodás forma amivel 
a mérnökök nagyon jól tudnak egymással együttműködni. Enélkül valóban 
nem szabad és nem is lehet olyan munkákban részt venni, mint pl: 
repülésirányítás, vasúti biztonságtechnika, repülő tervezés, 
atomenergia, ahol sok ember kell , hogy ugyan abba az irányba haladjon 
egymástól függetlenül. Valószínű ezek a hiányosságok az ementáliban a 
lyukak és ezt nem lehet pótolni önerőből, ide már egy sokkal 
összetettebb tudás kell.
De vannak területek és ebből van a több, ahol bárki alkothat komoly 
műszaki tartalommal bíró dolgot. Ahogy Erdős Zoli fogalmazta "csak a 
produktum számít". És a végeredményből senki nem mondja meg, ezt egy 
diplomás készítette vagy nem.
Valószínű sokkal többen vagyunk a magán szektorban nem diplomások, mert 
a diploma egy vízválasztó egy bizonyos munkakörben, legalábbis míg 
valaki pályakezdő vagy fiatal. Mivel én is voltam olyan "beképzelt", 
hogy úgy gondoltam bizonyos dolgokat el tudok végezni magam is, így 20 
éve, mint egyéni vállalkozó el is végzem és remélem a nyugdíjig még 
kihúzom így. :-)))
Nemrég elmentem egy állásinterjúra csak úgy kiváncsíságból. Még soha nem 
voltam ilyenen és annyi "jót hallottam róla" - gondoltam megnézem.
Ezt azért írom le, mert bíztató hogy vannak helyek ahol nagyon is fontos 
a tudás és csak a tudás.
A hírdetés nagyjából: "beágyazott rendszerekhez c/c++ programozót 
keresnek jó angol nyelvtudással".
Telefonon felhívtam, időpont egyzetetés, de előtte küldjek egy angol 
nyelvű önéletrajzot. Na utána néztem milyen manapság egy önéletrajz, hát 
rémes. Én ilyet nem írok az biztos. Aztán elementem a megbeszélésre. Az 
ellenfél csapatából hárman voltak.
Következőképp nyitottam: "Önéletrajzot nem küldtem, mert nem tudtam 
leírni azt a sok mellébeszélést amit kellett volna ha a mai 
követelmények szerint  írom. Az angol tudásom a következő, a BBC-t 
hallgatom a Times-t olvasom, de megszólalni nem igen megy. Iskolai 
végzettségem középiskola, programozói iskolám nincs, amúgy papírom 
semmiről nincs, életkorom 40, folytassam? Folytattuk. Jött a szakmai 
ismeret. Az egyik munkámba belekötöttek, hogyan mertem ilyet csinálni 
illetve ki bízott ezzel meg engem, úgy hogy ezt nem tanultam. Pedig nem 
repülésirányító berendezés volt, ráadásul ez volt a célterület amire ők 
embert kerestek. Kezdtem felállni, mondom ha ezért hívtak akkor viszlát 
és kikértem magamnak a hangnemet. Mondták azért még maradjak.Ne 
eljutottunk a fizetésig. Mondtam egy szép nagy kerek számot, amit 
garantált hogy a két vezető sem keresett meg akik tartották az interjút. 
A harmadik a tulaj volt.A tulaj bólintott, hogy jó.Kértem egy hét 
gondolkodási időt. Egyébként tényleg gondolkodtam. Aztán kértem még egy 
hetet. Végül nemet mondtam, de megkérdeztem, hogyan tudtak engem 
elviselni, meg hogy jöhettem számításba, azt mondták a szakmai 
tapasztalatom és tudásom volt a fő szempont. Nekem ez egy nagyon 
kellemes csalódás és tapasztalat volt annak tükrében amiket az 
állásinterjúkról hallottam. Lehet hogy rendszeresítem. :-)
Amúgy minden tiszteletem a értelemes, nagy tudásu diplomásoké. Én csak 
Repülőműszaki Főiskoláig jutottam ahol nem mérnöki szemléletet hanem 
főképpen oroszt és repülés vezetést oktattak és miután othagytam máshogy 
alakult az élet. Már néhány éve minden évben felteszem magamnak a 
kérdést, kell-e nekem, hogy villamosmérnök legyek. És mindig odajutok, 
hogy nem tudnám jobban elvégezni ezt  a munkakört amit végzek. A földi 
tartózkodásunk időtartama pedig teljesen bizonytalan, úgyhogy inkább a 
bicklizést választom.
És szeretném továbbra is olvasni a komoly műszaki tartalommal bíró 
írásokat. Nem akarok senkit megbántani, de H. Józsi értekezései a 
kedvenceim.  És az is igaz, ezt a mély szakmai ismeretet egyetem nélkül 
nem hiszem, hogy meg lehet szerezni. Bár lassanként csak át jön amit 
megtanultatok. Működik az agyleszívás. :-)
A mérget, haragot, sértődöttséget, egymás gyalázását meg felejtsük el, 
mert nem csak az elektronokkal nem fér össze, de a normális emberi 
értékekkel sem.
> Kezd elmérgesedni, én meg ki fogok szállni.
>
> hjozsi
>


-- 
Scheller Janos
scheller at t-online.hu