[elektro-etc] ...a bolond APEH.

[Famulus Számítástechnika]

> Igen, ezt még évekkel ezelőtt, amikor az Amerika Hangjának volt
> magyar adása, mondta nem is egyszer Varsa István: itt az adókat
> keményen behajtják, viszont megfizethetők. (Vagy valami ilyesmit.)

  Ott van helyi, állami és szövetségi adó. Ezeket behajtják, ez összesen
olyan 15-40% között van (helytől függ), tehát bizonyos helyeken eléggé
olyan, amiért nagy pénzek esetén érdemes csalni (ugyanis ott is
csalnak :).
  Erre jön a magán egészségbiztosítás és a nyugdíjrendszer,
összességében kb ott vannak, mint mi (40-60% a minimum összes "adó").
  A különbség az, hogy adóként csak az első kategóriára tekintenek, a
többi pedig olyan biztosítás, mint a CASCO vagy az utasbiztosítás. És
ebből bizony akadnak félreértések... mint most is. :)
-- 
Auth Gábor -=- FreeBSD 5.4 -=- http://bsd.lap.hu
---------------------------------------
Nos attekintes az USA-Nemet-Magyar szisztemakrol
a SZEMELYI jovedelmek eseten
Azt azert enm mondod ugye,
hogy nalunk jo a rendszer..
es alacsonyabb az osszado.

KJ


Munkavállalóként szerzett jövedelmek személyi adózása
 A személyi jövedelmeket két fő csoportba szokták sorolni: közönséges (a 
magyar adó-terminológia szerint "összevonandó", angolul "ordinary") 
jövedelmekre és speciálisan kezelt (magyar adó-terminológia szerint "nem 
összevonandó", angolul "qualified") jövedelmekre. A közönséges jövedelmek 
alapvető részei a munkavállalóként kapott jövedelmek.

A vállalkozási, illetve tőkejövedelmek hol az egyik, hol a másik 
kategóriához tartoznak, azaz hol a munkavállalóként szerzett jövedelmekkel 
együtt, hol pedig azoktól elkülönülten adóznak.

A munkavállalóként szerzett jövedelmek rendszerint kiterjednek a 
prémiumokra, különböző napidíjakra (cost-of-living) és lakhatási (housing) 
támogatásokra is. Ezekből számos levonást szokás engedni.

Magyarországon például alapelv, hogy költségnek az az igazolt kiadás 
minősül, amely kizárólag a bevételszerző tevékenység érdekében merült fel. 
Ezeken túlmenően egy sor bevételt adómentesnek minősít a törvény.

Németországban az összes jövedelmet csökkenteni lehet az általános 
személyenkénti levonással (920 ?); a nyugdíjjövedelem 40%-ával (maximum 
3.072 ?-ig); limitáltan utazási költségekkel; gyerekek után járó 
kedvezményekkel; egyedülálló szülő által nevelt gyerek utáni kedvezménnyel; 
különböző öregségi kedvezményekkel; valamint oktatáshoz kapcsolódó 
kedvezményekkel. Az egykori nyugati és keleti régiókban eltérő mértékű (a 
keletiben kedvezőbb) kedvezmények érvényesíthetők a különböző öregségi, 
betegségi és ápolási biztosításokra.

Az Egyesült Államokban a munkavállalóként szerzett jövedelmek tekintetében 
lényeges adómentes kategória az ún. utazó státuszban (travel status) kapott 
étkezési, lakhatási és utazási térítés. Kedvezményeket lehet érvényesíteni 
betegség, karambol esetén, illetve választhatók további tételes vagy 
átalányos (standard) levonási kedvezmények is. A fizetett kamatok szintén 
levonhatók.

A levonások utáni jövedelmet szinte kivétel nélkül valamilyen növekvő 
adókulcsos (progresszív) rendszer szerint adóztatják. Magyarországon az 
adótábla 2004. évben három sávot tartalmaz: 0 és 800 ezer forint között 18%, 
800 ezer és 1,5 millió forint között 140 ezer forint és a 800 ezer forint 
feletti rész 26 %-a, 1,5 millió forint felett pedig 326 ezer forint, és az 
1,5 millió forint feletti rész 38 %-a.

Németországban a 7.664 ? jövedelemig nem kell személyi jövedelemadót 
fizetni. 7.664 és 55.152 ? között 15 és 42 % közötti az adókulcs (2005-től) 
lineárisan elosztva. Németországban a személyi jövedelmeket is terheli 
további 5,5% "Solidatitat Steuer", pontosabban a fizetendő jövedelemadó 
5,5%-a a szolidaritási adó.


Az így kiszámított adóösszegek rendszerint még további tételekkel 
csökkenthetők. Magyarországon például a számított adót adójóváírás 
csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb 
jogosultsági hónaponként 9 ezer forint 1 350 000 forint éves összevont 
jövedelemig. 1 350 000 és 1 950 000 forint között az adójóváírás 9000 
forintos összege csökken az 1 350 000 Ft feletti rész 18%-ával.1

Németországban és az USA-ban a kiszámított adóösszeg még számos jóváírással 
csökkenhet, ilyen lehet pl. az adoptálásokért, a gyerekek után járó, az 
oktatási, az idős- és betegekért járó, a lakáshitel vagy a 
nyugdíjbiztosítások utáni kedvezmény.

Külön említést érdemel a családi jövedelemadózás nemzetközi szinten 
elterjedt lehetősége. Az USA magánszemélyekre vonatkozó adórendszere szerint 
az adóalanyok családi állapottól függően más-más sávokba kerülhetnek. Mivel 
a többet keresők egyben nagyobb mértékkel is adóznak, így minél több személy 
(családtag) egyesítheti jövedelmét, az egy főre átlagolt jövedelmük szerinti 
adósávjuk összességében alacsonyabb adóösszeget eredményez.

Kamatjövedelmek személyi adózása
A kamatjövedelmeket a legtöbb országban a közönséges jövedelmekhez sorolják, 
azaz a munkajövedelmekkel együtt adóztatják. Németországban például ez a 
helyzet.

Az Egyesült Államokban a kamatjövedelmek rendszerint egyszerűen növelik (a 
kamatkiadások pedig csökkentik) az adózó jövedelemét, az egyetlen 
lényegesebb kivételt a helyhatósági kötvények (municipal bonds), illetőleg 
az ezekre épülő befektetési alapok kamatai jelentik.

Magyarországon a kamatjövedelem külön adózó jövedelem, a kamatjövedelmet 
terhelő személyi jövedelemadó mértéke 0 százalék. A személyi jövedelemadóról 
szóló szabályok tételesen felsorolják, hogy mi tartozik a kamatjövedelem 
kategóriájába. A felsorolás többek között kiterjed a hitelviszonyt 
megtestesítő értékpapírok (kötvény, kincstárjegy stb.) hozamára, a 
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tőkeértékének növekményére, valamint 
a befektetési jegyek hozamára. 2003. január 1-jétől kamatból származó 
jövedelemnek minősül a magánszemély által belföldön működő tőzsdén kötött 
ügylet keretében megszerzett jövedelem is. Meghatározott feltételek 
fennállásakor a magánszemélyek által kölcsönszerződés alapján nyújtott hitel 
kamata is kamatjövedelemnek minősül.

Osztalékjövedelmek személyi adózása
Németországban a kapott osztalék fele adómentes, fele pedig a munkavállalói 
jövedelemmel együtt közönséges jövedelemként adózik. Az osztalékszerzéssel 
kapcsolatosan felmerülő költségek - pl. kezelési díjak - az osztalék adózó 
feléből levonhatók. Bár az Egyesült Államokban osztalékjövedelmek két 
alapvető típusra bomlanak: közönséges (ordinary) és minősített (qualified) 
osztalékjövedelmekre, a közönséges osztalékjövedelem - a 2003-as 
adórendszeri változások óta - meglehetősen ritka. Az amerikai és a fejlett 
világ mintegy 50-60 országához (köztük Magyarországgal) tartozó vállalatok 
osztalékait 5%-os adókulccsal adózzák azok, akik 25%-nál kisebb kulcsú 
adósávba tartoznak, míg 15%-kal, akik 25% vagy annál magasabb kulcsú 
adósávba tartoznak.

A magyar jogszabályok értelmében az osztalékjövedelem teljes egészében külön 
adózó jövedelemnek minősül. A magánszemély összevont jövedelemadó-alapjának 
tehát nem része, ennek megfelelően e jövedelem után nem a progresszív 
adótábla kulcsai alapján keletkezik adókötelezettség. Az általánosan 
alkalmazandó osztalékadó 20 százalék, de a magánszemélynek kifizetett, a 
kifizetést teljesítő vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal 
csökkentett részéből a magánszemélyre jutó érték 30 százalékát meghaladó 
mértékű osztalékjövedelem után az adófizetési kötelezettség 35 százalék.

Árfolyamnyereség személyi adózása
Az USA 2003-as adórendszeri változásai óta az árfolyamnyereségek döntő része 
minősített (qualified) tőkenyereség, így személyi jövedelemadózása az 
osztalékokkal megegyezően 5 vagy 15%-os kulccsal történik. Amennyiben egy 
adott évben az árfolyamveszteségek nagyobbak mint a nyereségek, az adózónak 
joga van személyi jövedelemének összegét 3.000$ összegig ezzel csökkentenie. 
A következő lényeges mozzanat a veszteségek következő évekre való 
átvihetősége (carryover). Az adott évi veszteség miatt levonható rész 
(3.000$) feletti veszteségeket át lehet vinni a következő évre, évekre 
mindaddig, amíg a veszteségből marad.

A részvények adásvételén keresztül nyert jövedelem Németországban adómentes, 
ha 1%-nál kisebb részesedéssel bírt az adózó és az eladás (az 
árfolyamnyereség realizálása) előtti 5 évben és legalább egy évig tartotta a 
részvényt. Különben az árfolyamnyereség fele adóköteles, és a közönséges 
jövedelmekkel együtt adózik. A befektetésekhez kapcsolódó költségek 
(portfólió-menedzserek költsége, kezelési díjak stb.) - esetenként 
limitáltan ugyan, de - levonhatók.

A magyar személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján árfolyamnyereség 
akkor keletkezik, ha egy értékpapír elidegenítéséből származó bevétel 
meghaladja a szerzésre fordított összeget. (A szerzési érték általában 
azonos a vásárlásra fordított összeggel, illetve a vétel időpontjában 
szokásos piaci értékkel.) Az elidegenítéskor felmerülő járulékos költségek 
(például ügynöki díj, jutalék) levonhatók az adóköteles jövedelemből.

Az előzőek alapján nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az 
említett különbözetből az a rész, amely a törvény szerint kamatnak minősülő 
bevétel. Sajátos módon a törvény a tőzsdei ügyleteken elért 
árfolyamnyereséget is kamatnak minősíti. A kedvezményes elbírálás valamennyi 
EU tőzsdei tranzakcióra vonatkozik, az egyéb nem tőzsdén kötött ügyletek 
árfolyamnyeresége viszont nem minősül kamatjellegű jövedelemnek. Az 
árfolyamnyereséget külön adózó jövedelemként 20 százalékos adó terheli. 
Amennyiben értékpapírok eladásakor valakinek adóköteles árfolyamnyeresége 
keletkezik, lehetősége van arra, hogy a meghatározott értékpapírok 
elidegenítésével kapcsolatos árfolyamveszteséggel csökkentse adófizetési 
kötelezettségét.