[elektro-etc] tuvok

[jhidvegi]

vajk fekete wrote:
> gondolatkiserlet: (szerintem mar volt itt)
>
> a porgettyu megtartja a forgas sikjat. az inga is.
>
> ha egy nagy ingat az eszaki sarkon belengetsz, egy nap alatt a fold
> szepen korbefordul alatta.
> a kerdes, hogy tudsz-e nyomatekot kivenni az ingabol? es hogy a
> kivett teljesitmeny az inga lengesebol jon, vagy a fold forgasabol?
>
> meg emlekszem is, hogy ment az agyalas, hogy a kivett nyomatek mindig
> meroleges az ingara, igy a lengesbol nem johet.

Mijére meroleges?

A gondolatkísérletet leegyszerusítem:

Felpörgetünk egy pörgettyut az északi sarkon úgy, hogy a tengelye ott 
vizszintes legyen. Mivel meg akarja tartani a forgásirányát, mondjuk egy x 
csillag felé mutat a tengelye, a föld pedig mintegy elfordulna alatta, ha 
függoleges tengelyen is csapágyaznánk a tartószerkezetet, ugyanaz a kérdés 
merül fel.

A föld elforgatja eroszakkal, ha nincs függolegesen csapágyazva ugye. Milyen 
irányú nyomaték képzodik?

Belátható, hogy olyan, ami nem az elfordító nyomaték ellen hat, hanem arra 
is meroleges.

Szemléletesen:
Ha van egy függoleges tengely körül elfordíthatóan csapágyazott szerkezetben 
forgó vizszintes tengelyu, gyorsan forgó pörgettyu, akkor az egész 
hóbelevanc elfordítása a függoleges tengely körül nem okoz nehézséget, csak 
létrejön egy bólintás irányába ható nyomaték. Tehát fogom a vizszintes 
tengely egyik végét, és elnyomom mondjuk balra, akkor csapágyazás hijján föl 
vagy le akar elmozdulni. Ha jól van függolegesen csapágyazva, ezt a bólintó 
elmozdulást ez megakadályozza, a vizszintes elfordítás nem okokz nehézséget. 
Ez a nyomaték csak a "földet akarja kibillenteni a sarkából". :-) De ezt már 
a pörgettyu felpörgetése is megteszi.

Az inga kissé bonyolultabbnak látszik így elsore. Tegyük fel, hogy nem 
kötélen, hanem merev rúdon lóg, ami ugyanígy, vizszintes tengely körül van 
csapágyazva, és az egész szintén egy függoleges tengely körül. Szerintem a 
helyzet ugyanaz, a vizszintes tengely akarna bólintani, ha erovel el akarjuk 
fordítani az egészet a függoleges tengely körül.

Ha kötélen lóg, akkor nem tudunk beavatkozni, illetve érdekes a kérdés: 
minden végpontban meglökné valami a golyót a kitérésre meroleges vizszintes 
irányban, mert mondjuk odaér egy mereven rögzített ponthoz, testhez, ami 
elfordul alatta, ezzel átad vmennyi energiát annak... hááát nem tudom. 
Mintha ügyes szerkezettel elvileg lehetne így energiát kinyerni, de nem 
látom át most. Gyanús, hogy nem maradna síkban lengo inga. Így egy kicsit 
olyannak tunik ez nekem, mintha lenne az északi sarkon egy függolegesen 
csapágyazott hatalmas tömegú vizszintes rúd, amit valamikor valaki 
megállított, tehát nem forog együtt a földdel, és úgy akarnánk energiát 
nyerni, hogy ez a rúd munkát végez a földhöz rögzített valamin. Persze tud 
ilyet csinálni akkora mértékben, amekkora energia kellett a telepítéskori 
megállításához.

Globálisan is rá lehet a kérdésre közelíteni: a föld legyen egy forgó tömeg, 
ami nem egy szilárd test. Képesek lehetnek-e a saját forgásából a benne lévo 
anyagrészek áramolni pusztán a saját forgása miatt, és ha viszkózus 
folyadékokról van szó, ettol lefékezodni? Mert az impulzusmegmaradás azt 
súgja nekem, hogy nem. Persze nem másik égitest gravitációs terében lévo 
ilyen bolygóra gondoltam, hanem magában állóra.

A Föld-Hold rendszerben az energia csökken, de az össz impulzus itt is 
megmarad.

hjozsi

hjozsi