[elektro-etc] ingatlanado

Sun Oct 15 19:31:50 CEST 2006

Nos dontse el mindenki....hazudott -e gyurcsany
amikor azt mondta , senki soha nem mondott igazat...

reszletek dr. medgyessy péter miniszterelnoki expozejabol

KJ

-----------------------------

VII. fejezet
Gazdaságpolitika

1. A gazdaság állapota

A magyar gazdaság a 90-es évek közepén - óriási társadalmi erofeszítéssel - 
túljutott a piacgazdasági átmenet válságán, gyorsuló ütemben növekedni és 
igazodni kezdett az egyre keményebb verseny követelményeihez. Létrejöttek a 
sikeres gazdasági felzárkózás alapveto feltételei.

A most záruló kormányzati periódusban - bár a növekedés fennmaradt és az 
infláció mérséklodött - a gazdaság teljesítménye lényegesen elmaradt attól, 
amit a külso és belso feltételek lehetové tettek és kedvezotlen jelenségek 
mutatkoznak. Így különösen

    1.. A gazdasági növekedés üteme immár két esztendeje csökken,

    2.. Az ipari termelés növekedése lelassult, lényegében stagnál,

    3.. A beruházások nem növekednek, a felhalmozási ráta alacsony,

    4.. Az export növekedési üteme drámaian visszaesett,

    5.. A foglalkoztatottság növekedése megállt, sot némileg ismét csökkent,

    6.. A magyar gazdaság tokevonzó képessége lényegesen mérséklodött,

    7.. Az államháztartás hiánya, korrekt számbavétel mellett, lényegesen 
meghaladja a korábban jelzett, illetve a 2002-re tervezett mértéket,

    8.. Az idei évre vonatkozó költségvetés (a két éves költségvetés 
részeként) a reál és pénzügyi folyamatokban végbement változások és az 
áttekinthetetlen kormányzati döntések miatt már nem ad eligazítást sem az 
állam, sem pedig a gazdaság szereploi számára,

    9.. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya ismét növekedni kezdett.

A világgazdasági feltételek 2001-es romlása természetesen közrehatott e 
jelenségek kialakulásában, de a kedvezotlen tendenciák már korábban 
megkezdodtek és a külso körülmények által indokolnál eroteljesebben 
mutatkoztak.

2. A sikeres Magyarország gazdasági programja

2.1. A Kormány alapveto gazdaságpolitikai célja, hogy az ország fejlodését - 
a kedvezotlen jelenségek ellenére - tartósan gyors ütemu, az export és 
beruházok által vezérelt, kiegyensúlyozott növekedési pályára terelje és 
ezzel megteremtse a jóléti rendszerváltás megvalósításának feltételeit. Így

- szukítheto a fejlettségi rés Magyarország és Európa fejlett országai 
között;

- lehetové válik, hogy a gazdasági teljesítményekkel összhangban 
érzékelhetoen emelkedjen az emberek életszínvonala, erosödjön a létbiztonság 
és javuljanak a lakosság életkörülményei;

- elérheto, hogy csökkenjen a szegénység, és az átalakulás eddig 
veszteseinek életlehetoségei is számottevoen javuljanak;

- megvalósulhat a vidék, a hátrányos helyzetu térségek fokozott fejlesztése.

2.2. A Kormány a gazdaságpolitikát vezérlo kiemelkedoen fontos célnak 
tekinti az Európai Unióhoz való csatlakozást (a tervek szerint 2004-ben), 
majd pedig a monetáris uniós tagságra való felkészülést. Az ezt megvalósító 
program hatékonyan támogathatja az ország teljesítoképességének (növekedési 
potenciáljának) erosítését és felemelkedését.

A Kormány az Európai Unióhoz való csatlakozási stratégia legfontosabb 
elemeinek tekinti:

- a csatlakozási tárgyalások lezárását még az idén;

- a Nemzeti Fejlesztési Program véglegesítését és a szükséges intézmények 
kialakítását;

- a monetáris unióhoz való csatlakozás (maastrichti) kritériumainak 
teljesítésére vonatkozó stratégia kialakítását (az euró bevezetése és a 
monetáris unióba való belépés ütemezése az Európai Unióhoz való csatlakozás 
függvényében alakul, várhatóan);

- az uniós pénzügyi források legszélesebb köru felhasználását lehetové tevo 
pénzügyi és intézményi feltételek megteremtését.

2.3. A Kormány gazdaságpolitikája kialakításakor a következo alapelveket 
tartja szem elott.

2.3.1. Az átláthatóság növelése a döntéshozatal minden területén a 
gazdaságpolitika iránti bizalom megteremtésének a kulcsa. A Kormány ennek 
érdekében áttekinthetové és ellenorizhetové teszi a közpénzekrol való 
döntéseket, s általában a kormányzati munkát.

2.3.2. A Kormány a gazdaság teljesítményének növelését a stabilitás 
megorzésével és a kiszámíthatóság növelésével kívánja ösztönözni. A 
stabilitás fenntartása alacsony inflációs környezetet és összhangban lévo 
belso és külso egyensúlyt igényel. Ennek érdekében a Kormány együttmuködik a 
gazdasági szereplok különbözo csoportjainak érdekeit képviselo 
szervezetekkel a gazdaság-politikai programok kialakításában és a 
gazdaságpolitikai döntések elokészítésében.

2.3.3.A Kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy a rendelkezésére álló 
eszközökkel elosegítse az ország versenyképességének javítását:

- az oktatás, szakképzés, továbbképzés fejlesztésével célja a tudásalapú 
társadalom kialakítása és a munkaero-források bovítése és minoségének 
javítása;

- a beruházás- és befekteto-barát politika megvalósításával célja, hogy a 
modernizáció és innováció a gazdaság minél szélesebb körére kiterjedjen, 
megteremtve a magas termelékenységnövekedés alapjait;

- az adórendszer átalakításakor kiemelten kezeli a versenyképesség 
javításának szempontját;

- védi a tulajdonosok és befektetok érdekeit;

- a belföldi megtakarításokat ösztönzo és a külföldi forrásokat vonzó 
feltételekkel biztosítja a magas növekedési pálya finanszírozási hátterét.

2.3.4. A Kormány fontosnak tartja, hogy a piaci verseny tiszteletben 
tartásával építse tekintélyét. Ennek érdekében az állami tevékenységek során 
is teret enged a versenynek, pártolja az állam hatékony muködését szolgáló 
érdekeltségi és finanszírozási konstrukciók kialakítását, az állammal való 
partnerségre épülo feladatellátást.

2.4. A Kormány hatékony, esélyegyenloséget növelo állami szerepvállalást 
valósít meg. Ezért:

- arra törekszik, hogy gazdaságpolitikájával stabil, kiszámítható 
környezetet teremtsen a magyar gazdaság minden szereploje - gazdálkodók, 
munkavállalók, megtakarítók, fogyasztók és befektetok - számára;

- csökkenti az állami újraelosztás mértékét és nagyobb szerepet kíván adni 
az állampolgári döntéseknek, így a választási lehetoségeket kínáló 
biztosítási rendszereknek;

- fontosnak tartja, hogy a kormányzati beavatkozások köre a minimálisra 
csökkenjen, a döntések egyre inkább helyi és regionális szintre kerüljenek 
és ezzel együtt a pénzügyi források decentralizálása megvalósuljon;

- az esélyegyenloséget növelo intézkedésekkel, programokkal fellép a 
társadalmi egyenlotlenségek további élezodése és újratermelodése ellen.

2.5. A Kormány egyik legfontosabb célja az esélyteremto állam megteremtése. 
Ennek eszközei:

- magas szintu foglalkoztatottság a kiszámítható és hiteles gazdaságpolitika 
révén;

- a leszakadó régiók felzárkóztatása fejlesztések és az innováció 
feltételeinek javítása útján;

- az infrastruktúra fejlesztése az állam fogyasztási célú kiadásainak 
rovására;

- a humántoke bovítése és olyan programok bevezetése, amelyek növelik az 
alacsonyabb jövedelmu rétegekbol származók továbbtanulási esélyeit;

- a szegénység elleni fellépés munkalehetoséget teremto, illetve 
képzést-átképzést segíto programokkal és jövedelempolitikai eszközökkel;

- a biztosítási elv érvényességi körének kiterjesztése;

- a szociálpolitikai és gazdasági indítékú lépések egyértelmu 
szétválasztása.

2.6. A gazdaságpolitika érvényesülését segíto lépések fo irányai:

- a közterhek csökkentése és ezzel a gazdaság jövedelemtermelo képességének 
erosítése,

- az infrastruktúra gyorsított fejlesztése érdekében a közlekedés, a 
környezetvédelem beruházásainak növelése, az EU programok beindítása,

- a közszolgáltatások színvonalának növelése, így különösen az oktatás és az 
egészségügy fejlesztése, és az ügyfélbarát eljárások bevezetése,

- olyan jövedelempolitika kidolgozása és a gazdaság szereploivel egyeztetett 
végrehajtása, amely megalapozza a jólét gyarapodását,

- a jóléti rendszerek megújítása az aktív eszközök, az átképzést és 
foglalkoztatást eredményezo formák elotérbe kerülésével, a foglalkoztatás 
jelentos bovítésével,

- a válságterületeken (mezogazdaság, egészségügy) a változások elindítása,

- az államháztartás fenti gazdaságpolitikai célokhoz igazodó alakítása, a 
gazdasági növekedésbol származó többletbevételek ennek megfelelo elosztása.

3. A vállalkozások feltételeinek javítása

3.1. A Kormány a vállalkozások feltételeinek javítását elsodleges 
fontosságúnak tartja a gazdasági növekedés, a beruházások és az export 
ütemének növeléséhez. Ezt szolgálja a gazdasági stabilitás, a kiszámítható 
és az átlátható gazdaságpolitika.

3.2. A Kormány a kis- és középvállalkozások fejlodését támogatva és a 
vállalkozók biztonságérzetének növelésére átfogó programot hirdet meg. Ennek 
fo elemei a közterhek csökkentése, az adókedvezmények kiterjesztése, az 
adminisztrációs terhek mérséklése, a különbözo pályázatok normatívvá tétele, 
illetve a nagyobb beruházási pályázatoknál a beszállítói hányad eloírása, a 
fejlesztéseket ösztönzo intézmények erosítése.

3.2.1. 2003-tól a Széchenyi-tervben teljes köruen szerepeltetjük a közösségi 
forrásokból várhatóan támogatásra kerülo célokat. Felülvizsgáljuk az eddigi 
programokat, és a tervet összehangoljuk az EU támogatáspolitikai 
irányelveivel.

3.2.2. A Kormány célja a kockázati toke bekapcsolása a kis- és 
középvállalkozások és az innováció finanszírozásába.

3.3. A Kormány célja a vállalkozások modernizációját és környezetének 
fejlodését szolgáló fejlesztési politika (út, vasút, környezetvédelmi 
beruházások, informatika, kutatás és fejlesztés) megvalósítása.

3.4. A Kormány ösztönzi a muködotoke-beáramlását. Ennek érdekében a 
gazdaságdiplomáciai lépések mellett a fo vonzerot a versenyképesség 
megorzésével biztosított jó jövedelmezoségi viszonyok jelenthetik, továbbá a 
jó vállalkozási feltételek és a szabályozás átláthatósága, valamint az 
állami szerepének világos és hiteles tisztázása.

3.5. A tozsde fejlesztésére intézkedés-csomag összeállítása:

- az árfolyamnyereség-adó eltörlése;

- tokepiaci módszerek alkalmazása a privatizációban;

- a vállalatok tozsdére vitelének ösztönzése a Széchenyi-tervben.

3.6. A Kormány folytatja a privatizációt annak érdekében, hogy az ÁPV 
Rt.-ben átlátható, tiszta profilú - nemzeti szempontból stratégiai 
fontosságú vállalatokra korlátozott - állami vagyonkezelés váljon lehetové.

3.7. A Kormány célja az állami bürokrácia csökkentése az adórendszer 
átalakításával, a számviteli és adatszolgáltatási kötelezettségek 
egyszerusítésével.

4. A költségvetés-politika átláthatóságának és hatékonyságának a növelése

4.1. A Kormány módszertani, költségvetés- és adópolitikai, valamint 
intézményi fejlesztéseket vezet be. Ezzel megteremti az Európai monetáris 
uniós tagság fiskális kritériumainak teljesítését. Ennek elemei:

4.1.1. Az Európai Uniós államháztartási számbavételi rendszer - ESA95 - 
szerinti tervezés, nyilvántartás és elszámolásra való átállás bevezetése 
2003-tól. 2002-tol fokozatosan a költségvetés részeként kezeljük az ÁPV Rt. 
(illetve jogutódjai) gazdálkodását, az autó-pályaépítés teljes 
finanszírozását, illetve az MFB államot helyettesíto valamennyi  korábbi 
döntésu kiadását.

4.1.2.2003-tól helyreállítjuk az éves költségvetések gyakorlatát. A 
középtávú fiskális politikát - a kormányprogramot konkretizáló, négy évre 
szóló - középtávú költségvetési kerettörvény-javaslatban kívánjuk megszabni. 
Ebben a bevételek - és ehhez igazodóan az adócsökkentések - meghatározása 
alapján, a fo kiadási területekre vonatkozóan a Parlament elozetesen 
rögzítené a keret-eloirányzatokat. A részletes és végleges eloirányzatok 
eldöntése - ennek során az esetleges elmozdulások figyelembevétele, a 
kerettörvényben szereplo számok korrigálása - az éves költségvetési 
törvényekben történik meg.

4.1.3. 2003-ban elkészítjük a következo középtávú gazdasági tervünket, 
igazodva az EU következo tervezési ciklusához. Ennek keretében megvizsgáljuk 
az olimpiai pályázat ügyét, figyelembe véve a közeljövoben elkészülo 
megvalósíthatósági tanulmánymegállapításait. A Kormány fontosnak tartja az 
olimpia eszméjét és a gazdasági lehetoségek függvényében mindent megtesz az 
olimpia megrendezése jogának megszerzéséért.

4.2. A Kormány célja az állami újraelosztás mértékének évi átlagos 1 
százalékpontos csökkentése, valamint az államadósság GDP-hez mért arányának 
további mérséklése.

4.3. A Kormány célja az államháztartás hiányának csökkentése, 2006-ra a GDP 
2,5%-ra. Ezt puritán, takarékos költségvetési kiadáspolitikával valósítja 
meg, amely kiemelt prioritásként kezeli a magas növekedési pálya 
költségvetési megalapozását, s ezen belül különösen a vállalkozások 
gazdálkodási feltételeit, valamint a társadalmi szolidaritás szempontjait.

4.4. Elérjük az EU felvételünk után megnyíló közösségi források maradéktalan 
igénybevételét, s felkészülünk a pénzeszközök fogadására, az 
államháztartáson belül a hazai társfinanszírozás forrásainak biztosítására a 
felhalmozási kiadások prioritást kapnak.

4.5. A 2003-2006-os államháztartási kiadásnövekedésen belül:

- Döntoen hazai forrásokból finanszírozzuk az egészségügy, az oktatás, a 
közigazgatás és a rendvédelem megerosítését, ezen belül a bérek 
felzárkóztatását;

- Hazai és EU-forrásokból fedezve emeljük az államháztartás beruházási 
kiadásait, s ennek során koncentrált beruházásokra kerül sor a 
közlekedésben, a környezetvédelemben, az informatikában.

- EU-s és hazai forrásokból megakadályozzuk a vidék, illetve falufejlesztés, 
az agrárium válságának mélyülését és segítjük a pozitív szerkezeti 
átalakítását.

4.6. Átalakítjuk az adópolitikát a versenyképesség és a foglalkoztatottság 
növelése és a gazdasági aktivitás kibovítése érdekében.

A 2003-2004-re szóló, 2002. oszén elfogadásra kerülo adótörvény módosítások 
keretében módosítjuk a személyi jövedelemadózás és a társadalombiztosítási 
járulékok rendszerét. A személyi jövedelemadó terhelés csökken és a 
minimálbért kereso alkalmazottak adómentességet kapnak.

    a.. Fokozatosan megszunik a munkáltatókat terhelo fix összegu 
egészségügyi hozzájárulás.

- Felülvizsgáljuk és csökkentjük az adónemek számát, az adózók befizetései 
szempontjából összevonjuk az azonos adóalap utáni terheket.

- Bevezetjük az Egyszerusített Vállalkozói Adót (EVA).

- Az EU jogharmonizációra tekintettel mérsékeljük a forgalmi adózásban 
fennálló túlzott különbségeket. Korszerusítjük a helyi adózás törvényi 
keretszabályozását.

4.7. A Kormány intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a jövoben az 
adóellenorzést ne lehessen politikai célokra felhasználni.

4.7.1. Az állampolgári jogok országgyulési biztosa a jövoben adóügyekben is 
eljár.

4.7.2. Új törvényi szabályozást kezdeményezünk és helyreállítjuk az APEH 
szigorúan szakmai muködését. A szabályozással rögzítjük az ellenorzésre való 
kiválasztás mechanizmusát, az eljárások tárgyszeruségét szavatoló 
megoldásokat vezetünk be. Az APEH vezetok szakmai kinevezési feltételeit 
rögzítjük, az elnöki, alelnöki kinevezés kelloen hosszú idotartamára 
törvényi garanciákat javasolunk. Az új szabályozással az adóhatóságot 
függetlenné tesszük a politikától.

4.7.3. Az adórendorséget az APEH keretein belül megszüntetjük és az 
adócsalásokat üldözo szervezetet más nyomozó hatóság keretében, szigorúan 
törvényes szabályozás és feltételek mellett muködtetjük tovább.

4.8. A Kormány egyik fontos törekvése a közszolgáltatások színvonalának 
jelentos javítása, ügyfélbarát rendszerek kiépítése.

4.9. A Kormány a minél teljesebb átláthatóság megvalósítására bevezeti az 
"Üvegzseb-programot". Ennek keretében:

4.9.1. Egyértelmuen szabályozza a közbeszerzést és ellenorzi a szabályok 
betartását;

4.9.2. A nyilvánosság ellenorzése mellett, világosan megfogalmazott 
pályázatokkal szavatolja a privatizációs eljárások átláthatóságát;

4.9.3. Nyilvánosságra hozza az állami szerzodéseket;

4.9.4. Visszaállítja a választások elotti közigazgatási államtitkári és 
jegyzoi jelentések rendszerét, amelyben egy adott terület felelos vezetoje 
beszámol az elmúlt négy év munkájáról.

4.10. A Kormány felülvizsgálja és az Európai Uniós normáknak megfeleloen 
átalakítja a Kincstári rendszert, új törvényben szabályozza az 
államháztartás muködését.

4.11. A Kormány célja a közigazgatás átfogó reformjának és fejlesztési 
programjának kidolgozása. Ennek keretében érvényesítjük a regionalitás, 
teljesítményelv és a szakmai követelmények szempontjait és az Európai 
Unióhoz való csatlakozásra való felkészülés követelményeit.

4.12. A Kormány kiemelt fontosságúnak tartja az állami vagyon kezelésének 
átláthatóságát és hatékonyságát, valamint a privatizáció folytatását.

4.12.1. A nemzetgazdaság stratégiai érdekeinek érvényesítésével a 
privatizációt befejezzük. A magánosítás során nyílt versenyeztetést 
alkalmazunk.

4.12.2. Befejezzük a kárpótlási jegyek beváltását részvényekre, illetve 
azokat - az eredeti jogosultak számára - életjáradékra váltjuk át.

4.12.3. Kezdeményezzük a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozó törvényi 
eloírások átalakítását. Az MFB tevékenységét a költségvetési kockázatok 
szempontjából átláthatóvá tesszük és muködési feltételeit az általános piaci 
követelményekhez igazítjuk. Az MFB letisztított funkciókkal mindenekelott az 
EU által támogatott programok finanszírozásában kap szerepet.