[elektro-etc] omega-3

[Bodosi Bal zs]

> A hasonlat kitn , de meglep , hogy els re ”ssze sikerlt keverni az okot az 
> okozattal. B r lehet, hogy a t‚nyleges folyamatok annyira bonyolultak, hogy 
> nem k”nny  szakemberkn‚t se felismernie vkinek.

Az a baj, hogy nehez volt a mintakhoz hozzajutni, csak a beteg halala 
utan lehetett az agyat vizsgalni (agybol mintat venni nem nagyon 
szabad elo emberben). Masreszt a vizsgalati modszerek is 
hosszadalmasak es bonyolultak (gel-elektroforezis, 
oszlopkromatografia, gazkromatografia, stb, stb). Masreszt a betegseg 
kutatasa is elegge gyermekcipoben jarT. Ma mar szerencsere nagy 
eroket forditanak erre, ahogy a fejlett tarsadalom oregszik.

> Igen, de a henceg‚s nem! :-) (Gondolj arra a sok-sok egyetemist ra, aki csak 
> s¢v rog a csajok (vagy n k eset‚n a pasik) ut n, de nem j”n ”ssze.

Mert mindenfele vacak egyetemre ment, ahol keves a no es azok is 
rondak :)) Vagy ha valahogy kinez, akkor jut ra szaz kiehezett him. 
De a fo kerito a koedukalt kolesz volt, ott nehez szuznek maradni...

> No megint egy kis henceg‚s! Pedig szerintem nincs ”nmag ban ‚rtelme ezt a 

Nem ohajtottam hencegni, ott figyelt a smile mindenhol ! :)
Egyebkent ilyen szempontbol nincs is okom dicsekvesre, mert eppen a 
magyar atlagtol maradok el egy centivel. (Na, most jon a 
henceges:) Am a nokkel folytatott beszelgetes alapjan a vastagsag 
jobban szamit, ebben viszont - tapasztalt holgyek elmondasa szerint - 
jo vagyok (henceges off :)

> Egy id ben ‚szrevettem, hogy apr¢ fogf j sok kil het k k‚t dologgal:
> Az iny alatti gyullad sokat egy sima kompresszor teljes nyom s val 
> kipucolni.  A fogkefe nem viszi ki, ide nem f‚r hozz . Onnan lehet tudni, 
> hogy ez sikerlt, hogy kihoz valami ronda ¡zt. Ez am£gy is a sz jspricnihez 

Szerintem ezt az iny ala kerult es ott rothado eteldarabkak okozzak. 
Nalam u.a., csak mert a fogaim suruen allnak, a fogselyem szokott 
eroteljes fogmosas utan is kihozni feheres darabkakat, kellemetlen, 
szuros szaggal.

> k‚pest is sokkal hat‚konyabb, ak rhogy kimossa az ember a sz j t, fog t, ez 
> m‚g kihoz ezt-azt. (K r, hogy sokkal kor bban, mondjuk 20-30 ‚vvel ezel tt 
> nem volt ilyenem, nem haszn lhattam.)

Ez szinten fajta kerdese, a jobbaknak van egy sialin nevu, nyalban 
kepzodo feherjeje, ami jol koti a kalciumok, igy az savakban kevesbe 
oldodik. Pl. a negerek egy reszenek van sok ilyenje, mig mondjuk az 
eszkimoknal keves, latszik is a kulonbseg.

> Ut na valami baci”l  hat s£ anyaggal kell ”bl”getni, vagy pl ilyen hat s£ 
> tablett t elszopogatni. Nekem bev lt pl a strepsils, odarakom, ‚s hagyom, 
> hogy ott old¢djon sz‚t, vagy a clorhexamed. H listennek ritk n kellenek 
> ezek.

Ezek nagyon jok, a fo baj az, hogy az ember hajlamos ezeket 
elfelejteni. En fogaszati kezeles utan (utalom es faj es felek tole) 
szoktam par hetig nagyon alapos szajhigienet vegezni, aztan egy ido 
utan lohad a lelkesedes ... 

Udv:
    BBalazs
    
http://www.phys.szote.u-szeged.hu/bbalazs/bbalazs.htm