[elektro-etc] hutovasarlas
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
Tue Dec 19 17:08:44 CET 2006
vajk fekete wrote:
> a ket boyler sokkal nagyobb hovesztesegu mint az egy nagy. sajnos.
Nem sokkal, csak kb 1,3-szoros, de a fő teljesítményt a használat adja.
Persze én bedobozolnám a kettőt egybe némi hőszigeteléssel, és mindjárt
lecsökkenne a veszteség a töredékére.
> en pont az ellenkezojere gyurok: ugy tervezem hogy egy 300l
> hoszigetelt tartalyom lesz, aminek a tetejet futi a gazkazan, igy van
> tarolva mindig 100l melegviz. az aljat meg majd egyszer egy
> napkollektor fogja futeni.
Ezen sokat agyaltam csak úgy, fejben, de nem jutottam még zöldágra. Valóban
a napkollektoros megoldásoknál meg van osztva a tartály, de hogy lehet úgy
csinálni, hogy a napkollektor legyen maximálisan kihasználva?
Ahogy Te akarod, az úgy lenne jó, ha a felső 100 litert úgy fűtené a kazán,
hogy a hidegvizet is onnan veszi, nem pedig a hidegvíz megy bele. Ezzel el
lehetne talán érni, hogy ha megy a napkollektor, akkor az a rész, ahonnan
venné a hidegvizet a kazán, az már eleve nem hideg, ezzel csökkenne a
szükséges hozzáadott energiaigény, de hogy pontosan honnan is kéne vennie a
tartályból, azt nem tudom.
Az egy nagy tartály hátránya az, hogy jóval drágább, mintha egy kommersz,
készen kapható bojlerből indulsz el, cserébe nem nagyon könnyű megoldani,
hogy más szintekről is vegyél vizet belőle, vagy küldj be vizet keveredés
nélkül.
Nekem volt korábban egy szintén nagytartályos elképzelésem, amiben még nem
volt napkollektor. Ennek az lett volna a lényege, hogy a nagy tartály fönt
van a padláson, a cirkó meg lent a pincében, mert ott jön be a gáz. A
cirkónak egy dolga van: a tartályt bojler módjára megtölteni melegvízzel,
ami akár fagyállós is lehet, szóval zárt rendszer. A szabályozó a tartály
odalán egy bizonyos ponton lenne, tehát, a hidegebb-melegebb víz határát
érzékelné, és amikor a cirkó fűt, akkor ezt a határt tolná lefelé.
A fűtés úgy menne, hogy akár helyiségcsoportonként, vagy szintenként
külön-külön szivattyú lenyomja a vizet a tartály tetejéről az adott részbe,
ahol lehülve visszakerül a tartály aljába. Persze megfelelő visszakeverés is
kéne, mert a tartályban elég forró víz lenne.
Mégpedig azért, mert lenne a tartályban egy csőkígyó is, amiben lentről
fölfelé megy bele a hidegvíz, és használati melegvízként távozhat.
De az egész - most már világosan látom - nem fog megvalósulni, vagy ha
valami mégis, az a hőszivattyúkkal fog összekapcsolódni, meg
napkollektorokkal, de hogy pontosan hogyan is, ahhoz még tökölni, agyalni
kellene, meg tájékozódni. Egy biztos: hogy egy kész, sokmillás rendszert nem
fogok telepíttetni.
hjozsi
More information about the Elektro-etc
mailing list